Rendezvények

Szereplők:

LILIOM: Mészáros Gábor
JULI: Béres Márta
MARI: Vágó Krisztina m.v.
FICSÚR: Molnár Zoltán m.v.
HUGÓ: Ricz Ármin m.v.
LINZMANN: Varga Tamás m.v.
MUSKÁTNÉ: Banka Lívia m.v.
HOLLUNDERNÉ: Mezei Kinga
FOGALMAZÓ: Mezei Kinga
BERKOVICS: Mikes Imre Elek
ESZTERGÁLYOS: Molnár Zoltán m.v.
KAPITÁNY: Varga Tamás m.v.
LUJZA: Dienes Blanka m.v.
BUDAI RENDŐR: Kucsov Borisz m.v.
DR. REICH: Varga Tamás m.v.
I. RENDŐR / I. ÉGI RENDŐR: Mikes Imre Elek
II. RENDŐR / II. ÉGI RENDŐR: Kucsov Borisz m.v.

Dramaturg: Oláh Tamás m.v.

Jelmez- és díszlettervező: Gyarmathy Ágnes m.v.
A jelmez- és díszlettervező asszisztense: Veréb Dia m.v.

Zeneszerző: Bakos Árpád m.v.

A zenei felvételen közreműködtek:
ifj. Kucsera Géza m.v. - billentyűs hangszerek
Pálfi Ervin m.v. - nagybőgő
Miroslav Jovančić m.v. - hegedű
Fény-design: Komoróczky Gábor m.v.
Videó: K. Kovács Ákos m.v.

A rendező asszisztense: Mikes Imre Elek, Kucsov Borisz m.v.

Rendezte: Kovács Frigyes m.v.


Liliom. A leghíresebb, a legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbbet játszott magyar dráma. Pontosabban: vígjáték. Valóban egyedülálló a humora, de én mégis a drámát látom benne. Pszichológiai drámát, családi drámát, társadalmi drámát. Humora a valós helyzetek abszurditásában rejlik.

A Liliom című előadásunk rólunk és nekünk szól, akik szeretethiánytól elvadultunk, akik reménytelenül keressük a szerelmet, és ha megtaláljuk, megijedünk tőle, mert nem tudjuk nevén nevezni sem az állapotot, sem a másik embert. Molnár Ferenc művét teljes mértékben kortársnak gondolom, mondandóját pedig hihetetlenül aktuálisnak.

Ezért látom hát indokoltnak a Liliom műsorra tűzését itt, most, a 21. század második évtizedében. Mesének látom én is ezt a művet, de nem egy romantikus altatódalnak, mint ahogyan Molnár beszél róla: „Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg, és fáradt szüleiket..."

Nem szeretném elaltatni a nézőt, elbódítani se, szórakoztatni se mindenáron, inkább ráébreszteni a szophoklészi mondatra: „Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak". Ezzel a színpadi művel szeretnék beszélni a szerelemről, amely mű a néma szerelemről, a szerelem némaságáról, a benne szereplő alakok pedig a szerelem tagadásáról beszélnek.

Mindazonáltal, szórakoztató előadást kínálunk, de tartalmas szórakoztatást, amelynek hangulata hetekre, hónapokra hatalmába keríti a nézőt.

Kovács Frigyes