Rendezvények

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának bemutatója a Jadran Színpadon 2014. december 19-én

Pozsgai Zsolt: Mindszenty (Szeretlek, Faust)
1944, Sopronkőhida. A visszavonuló német csapatok túszként viszik magukkal a magyar művészeti és politikai élet több ismert alakját. Köztük Mindszenty József legendás püspököt és Jávor Pált, a rajongott színészt. Az éjféli misét a püspök tartja, Jávor Pál mint rab hallgatja végig. Majd a sors úgy alakítja, hogy egy cellába kerülnek. És innen elindul a pokoljárás, melyben a SZÍNÉSZ végigvezeti a PAPot élete meghatározó állomásain, hogy Mindszenty eldönthesse, vállalja-e ezt a tragikus életet, vagy még itt a börtönben véget vet neki. A magyar Mefisztó és Faust utazása során felvonulnak a XX. század magyar történelmének alakjai, és egyáltalán az egész megnyomorított és megnyomorodott század. A darab Budapesten immár 18 éve van műsoron ugyanazon szereposztással, de bemutatták angol nyelven Bostonban, az Egyesült Államokban is. Film is készült belőle, mely bejárta a világot. Ezúttal új felfogásban, korszerű megközelítésben kerül a szabadkai közönség elé.

Pozsgai Zsolt (1960) író, rendező. 1988-ban mutatták be első drámáját, azóta közel száz bemutatója volt Magyarországon és külföldön egyaránt. Legtöbb drámáját maga rendezi. Különösen sokat foglalkozik a magyar történelemmel, de írt nagy sikerű musicaleket, vígjátékokat. Forgatókönyveket, nagyjátékfilmeket ír és rendez.

Az előadásban megjelenő történelmi személyiségek:
Szálasi Ferenc katona, a budapesti népbíróság által háborús bűnösként elítélt hungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, Magyarország nemzetvezetője volt 1944 és 1945 között. 1945-ben kivégezték.
Rákosi Mátyás Szovjetunióban kiképzett politikus, 1945 és 1956 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is. Adai születésű, családját Szabadkáról internálták. 1974-ben szovjet száműzetésben halt meg Szibériában.
Péter Gábor magyar kommunista politikus, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője volt 1945 és 1952 között. Az Andrássy út 60. (ma a Terror Háza Múzeum) hírhedt igazgatója, aki a különféle kínzásmódokat szerette önmaga elvégezni a foglyokon. Többször ítélték börtönre, volt, hogy halálra ítélték. Véres cselekedetei ellenére az 1956-os forradalom után könyvtárosként élte békés életét.
Szekfű Gyula neves történész, publicista, legjobb barátjával, Hóhmann Bálinttal több jeles mű szerzője. 1945 után politikus, az első moszkvai nagykövet, barátját megtagadta, a kommunista hatalom szolgálatába állt. Haláláig a Magyar Országgyűlés elnöke volt.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenepedagógus, a világhírű Kodály-módszer megalkotója. Hitt a szocialista kultúra és oktatás mindent eldöntő szerepében. A magyar zenei élet meghatározó alakja, Bartók Béla legjobb barátja és szövetségese.
Tildy Zoltán református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök. A kisgazdapárt megalapítója. Az 1956-os forradalom meghatározó alakja. A forradalom bukása után börtönre ítélték, ezt követően halt meg.
Boldog VI. Pál római pápa 1963 és 1978 között; Szent Péter 262. utóda. Ő felügyelte az elődje, Szent XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat legtöbb döntésének meghozatalát. Egyezséget kötött a Kádár-rendszerrel, ő fogadott először kommunista vezetőt. Mindszenty Józsefet megátalkodott, csökönyös érseknek nevezte, ő vette vissza papi méltóságát, ami páratlan a pápaság addigi történetében.