Rendezvények

A Szabadkai Népszínház vendégjátéka

Operett

Az előadás szövegkönyve: Békeffy István, Kaszó Elek és Szabó Borbála átdolgozása alapján készült

Korláthy gróf – Csernik Árpád
Stefánia grófnő – Körmöci Petronella
Rolla grófkisasszony – Nagyabonyi Emese ak.h.
Nagymama – Sziráczky Katalin
Pixi gróf – Baráth Attila
Mixi gróf – Szőke Attila
Baracs – Kovács Nemes Andor
Leopold – Ralbovszki Csaba
Marcsa – Pámer Csilla
Miska – Mácsai Endre
Eleméry – Szilágyi Nándor

Cselédek: Palkovics Anikó, Detki István, Szabó Zoltán Grófok: Brezovszki Roland, Búbos Dávid, Szakács Tamás Grófnők: Raffai Ágnes, Turuc Roxána, Fülöp Tímea, Orlovity Sztaniszlava, Lányi Nicolette

Zenekar: Ifj. Kucsera Géza, Pálfi Ervin, Lakatos Mátyás, Asztalos Alfréd és a Garden Quartet (azaz Tóth Imre, Zsiga Pál, Molnár Viktor valamint Slobodan Stefanović)
Jelmeztervező – Cselényi Nóra m.v.
Díszlettervező – Boros Viktória m.v.
Dramaturg – Brestyánszki B.R.
Munkatárs – Góli Kornélia m.v.
Koreográfus – Táborosi Margaréta m.v.
Korrepetítor – Nemes Nagy Anita m.v.
Zenei vezető – ifj. Kucsera Géza
Súgó-ügyelő – Engi Georgina
Rendezőasszisztens – Kocsis Valéria
Rendező – Mezei Zoltán

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, dalait ma is országszerte éneklik. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk az előadásból: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni, Hopsza Sári, Csiribiri kék dolmány vagy Cintányéros cudar világ!

Az operett alaphelyzete: Korláthy gróf kastélyában a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Istvánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részese az összeesküvésnek. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak - és bevezeti a társaságba. Bejelenti, hogy Tasziló gróf most tért haza az oroszlánvadászatról…

Szirmai Albert a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, és már fiatalon rendkívüli módon érdekelte a színpad: operetteket és daljátékokat írt. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be. Az eredeti operettet Rátkay Márton és Fedák Sári főszereplésével hónapokig táblás házakkal játszották, de még ma is a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld dalainak.

1948-ban az operettet a gyakorlott forgatókönyvíró, Békeffy István aktualizálta a háború után bekövetkezett politikai változások szellemében, hiszen az úri világot kicsúfoló Szirmai Albert-operettet egyébként mintha az isten is a proletáruralom céljaira teremtette volna: jóformán meg sem kellett igazítani a fazonját, hogy a háború után hatalomra került új nómenklatúra propagandaanyagává váljék. Tízmillió nézőjével a mai napig ez a legnézettebb magyar film.

A szabadkai Magyar Népszínházban 1951-ben került első alkalommal bemutatásra a Mágnás Miska című operett. Pekár Tibor a következőket írta erről az előadásról: „A színház 34 tagú zenekara, 16 tagú kórusa, néhány táncosa és alig valamivel több szólistája ismét kemény fába vágta a fejszéjét, aminek eredményeként 1951. november 13-án felcsendültek Szirmai Albert elbűvölő dallamai, bemutatták a Mágnás Miskát. Ezúttal is Garay volt a rendező, de a zenekar előtt most Bermel Miklós állt, a szereposztás pedig a következő volt: Korláth gróf – Vujkov Géza, Lotti – Balázs Janka, Rolla – R. Fazekas Piri, Gida – Kunyi Mihály, Baracs Iván – Dragutin Margetić illetve Bodrogi Lajos, Marcsa – Sz. Cseh Mária, Miska – Gyapjas István. A közönség tombolt, a kritikus pedig egyedül Miska és Marcsa alakításában nem talált kivetnivalót. (…) A 18-szor játszott Mágnás Miskát 10.503 néző látta.”

2012-ben a szabadkai Népszínház Magyar Társulata már egy frissebb, korszerűbb szemlélettel tűzte műsorára az előadást, hiszen rengeteg az áthallás a száz évvel ezelőtti arisztokrácia képmutató úrhatnámsága és a XXI. század regnáló társadalmi rétege között. Az álszent fényűzés mögött ma is iszonyúan aktuális az elszegényedés, a féktelen és erkölcstelenül eszeveszett pénzhajhászás. De az előadásban mindazok örömüket lelhetik, akik szórakozásra, sok kacajra és a feledhetetlen melódiákra vágynak.