Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Zenta
Zenta
Település neve az ország nyelvén: Senta
Irányítószám: 24400
Körzethívószám: +381 24
Körzet: Zenta
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.zenta-senta.co.rs/ , senta.org/
Nevét valószínűleg az Árpádok korában szereplő Szente-Magócs nemzetségtől nyerte, amely itt földesúr volt. Jerney János szerint Zenta kun eredetű szó, és puszta-földet jelent.

A város neve 1216-ban bukkant fel először egy oklevélben, amely szerint Saul ispán özvegye földet ajándékozott a „zenthai klastromnak” (monostornak). A település ekkor már virágzó, népesebb hely volt, szomszédságában a mai Felsőhegytől északkeletre levő egykori csésztói vagy csecstói halastóval (Chechtow, Chechtou), amely 1224-ben már a budai káptalan birtokaként jelent meg egy határbejárást rögzítő oklevélben.

1367-ben már Zenta is, mint Adorján község déli szomszédja, a budai káptalan birtoka lett. A káptalan birtokaként fejlődésnek indult, és forgalmas tiszai átkelőhelyként rövidesen Dél-Magyarország egyik jelentős közlekedési és kereskedelmi gócpontjává vált. Mátyás király 1463. szeptember 11-én Zentán időzött átutazóban Szegedrúől Futak felé. 1475-ben Szeged város polgárai fegyveres kézzel elfoglalták Zentát, mert a budai káptalan itteni tisztjei a szegedieket törvénytelen vámokkal zaklattáka Tiszán. Báthori István országos bíró ítélete alapján a községet a káptalan még ez évben visszanyerte, és birtokolta is egészen a mohácsi vészig.

1494-ben épült meg Zentán a Ferenc-rendi szerzetesek klastroma (kolostora) közadaközásból, amely azonban 1526-ban elpusztult. 1506-ban II. Ulászló Zentát szabad királyi városi rangra emelte, s megadta neki mindazon kiváltságokat, melyekkel Szeged is rendelkezett. Fontos eleme volt a kiváltságoknak a pecséthasználat joga, amelyet a kiváltságlevél pontosan meghatározott. A pecsétet a város minden okmányán alkalmazhatta, és a szabad királyi városok kivételes jogaként ehhez vörös viaszt használhatott.

1527-ben a Czerni Jován gyülevész népe telepedett itt le, akit Török Bálint szabadkai földesúr a Zenta melleti Tornyos helységben ölt meg 1529-ben. 1541-ben Bácska nagy részével együtt Zenta is török uralom alá került. A török defterek szerint a szegedi kerületbe tartozó Zentán 1580-ban és 1590-ben is 8-8 adózó ház volt.

Zentán és környékén 1600-ban a Sós, Géczy és Koháry, 1636-ban az Olasz, 1646-ban a Gombkötő, 1650-ben a Semléky és Partinger, 1662-ben a Vattay családok kaptak birtokadományokat.

1686. október 15-én Veteráni és Barkóczy tábornokok Szulejmán török seregét, 1697. szeptember 11-én Savoyai Eugén pedig II. Szulejmán hadait verték meg Zentánál (Oromparton), mely utóbbi győzelem halálos sebet mért a törökre, s Zenta város nevét világhírűvé tette. Ennek hírére a törökök feladták Szegedet, és elvonultak. Az Orompartnál vívott ütközet az első zentai csata néven vonult be a történelembe, és ezzel a győzelemmel szabadul fel Szeged, Szabadka, Magyarkanizsa stb. is a másfél évszázados török uralom alól. E csata következménye volt az 1699-ben megkötött karlócai béke, amellyel lezárult a törökök közép-európai térhódítása (csak a Bánság maradt még török kézen). A bécsi udvar 1702-ben megszervezte a Tiszai határőrvidéket, a zentai sáncokba pedig szerb határőröket telepítettek. 1751-ben Mária Terézia kiváltságos koronakerületté változtatta a Tisza mentét (tiszai koronai kerület, egészen 1848-ig), gazdasági kedvezményekben részesítve az itt élőket és az ide települőket. A szabad korona-kerület kedvezőbb fejlődési feltételeket biztosított, mint az ország területén visszaállított feudális rendszer. A kezdeti fejlődést egy időre hátráltatta az 1769-ben a várost majdnem teljesen elpusztító tűzvész, de kamarai segítséggel a település nemsokára újjáépült.

1755-ben római keresztény parókia, 1770-ben pedig a Szent István templom épült fel, amelyet 1888-ban bővítettek. Zenta 1861-ben rendezett tanácsó város lett, 1870-ben pedig mozgalom indult, hogy ismét szabad királyi város legyen.

A XVIII. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indult. Vízi- és szárazmalmokat létesítettek, az utak mentén eperfasorokat telepítettek, epreskerteket hoztak létre, fellendült a selyemhernyó-tenyésztés és a kézműipar, a céhrendszer virágkorát élte, a lakosság egyre inkább vagyonosodott. A városhoz tartozó 64 ezer hold kiterjedésű határban tízezrével legeltek a szarvasmarhák, a lovas, a juhok és a sertések.

A szabadságharc bukása utáni abszolutizmus és az utána következő provizórium korszakában nem történtek mélyreható változások sem a társadalmi, sem a gazdasági életben. Az 1867. évi kiegyezés után azonban végre megindult a fejlődés. Középületeket emeltek, iskolákat, óvodákat létesítettek, és 1873-ban felépült az első fahíd is a Tiszán. Az 1880-as években megkezdték működésüket az első nagyobb üzemek, a nagy kapacitású hengermalom és a téglagyár. 1889-ban megépült a Szabadka–Horgos–Zenta–Óbecse, illetve a Szabadka–Orom–Zenta vasútvonal, így a város bekapcsolódott az országos hálózatba és a gazdasági vérkeringésbe is. 1875-ben a közlekedés állandósítása végett állóhíd épült, amely azonban 1902-ben leszakadt, s helyébe vashidat építettek. 1895-ben a városban bevezették a villanyvilágítást, és járdákat aszfaltoztak. A század utolsó évtizedében a városnak volt már algimnáziuma, polgári leányiskolája, elemi és iparos iskolája, mezőgazdasági tanintézete, kórhaza, vasúti és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala. 1899-ben városi telefonhálózat létesült. Mindezek mellett fejlett kereskedelmi hálózattal és gabonaközponttal rendelkezett, négy pénzintézet, két nyomda, két helyi újság, számos művelődési és egyéb egyesület állt a lakosság társadalmi igényeinek szolgálatában.

A lakosság száma az 1800-as évek elején kb. 7000 fő volt, az 1900. évi népszámláláskor Zentán 28588 lélek volt 5065 házban.

1911-ben leégett a Városháza és a közelében levő nagytemplom. A város új, monumentális Városházát építtetett, ugyanakkor több jelentős, művészi stílusú épülettel gazdagodott a szűkebb városközpont. Az első világháború után Zenta már az új délszláv államhoz tartozott. Az impériumváltás következményeként a gazdasági fejlődése megtorpant. A földek kisajátítása és a földreform következtében pedig a város elveszítette korábbi gazdagságát.

A második világháború alatt a város számos polgára esett áldozatául az egymást váltó politikai rendszerek megtorlásainak. A háború utáni újjáépítés éveiben a községet elkerülték a nagy gazdasági beruházások. A lakosság zöme mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, változás csak az ötvenes évek elmúltával állt be. Az 1960-as évek elején megépült az új tiszai híd, és ekkor épült fel a cukorgyár is. Később kiépült a várostól délre fekvő ipari zóna és a kikötő, amit sajnos a zentai csata színhelyére telepítettek.


A zentai gimnázium történelme

1876 október 5-én, ünnepélyes megnyitó nélkül, szinte észrevétlenül kezdődött meg a tanítás a Zenta Városi Községi Gymnasium négy osztályában. A szabadkai, bajai, újvidéki és zombori után ez lett Bács-Bodrog vármegye ötödik gimnáziuma, amelyet egyelőre négyosztályos algimnáziumként, saját erejéből nyitott meg a Tisza menti mezőváros. Az elkövetkező évek során a gimnázium saját épülethez jut, majd az iskolai kormányzat is felfigyel a délvidéki, nemzetiségek által is lakott területen állandó Magyar többséggel muködő algimnáziumra, és helyt ad fejlesztési törekvéseinek. A századfordulón fejlődik fel az iskola főgimnáziummá, államilag segélyezett községi intézménnyé.

Az első világháború után teljesen államosítják, bevezetik a koedukációt – beolvasztván a gimnáziumba a korábbi polgári leányiskolát -, majd 1929-ben négyosztályú algimnáziummá fokozzák le.

A második világháború idején ismét súlyos károk érik: a tanulók és tanerok deportálása, besorozása, elmenekülése, az iskola gyűjteményeinek, tanszereinek, könyvtárának megtizedelése, az épület katonai célú felhasználása stb. A háború utáni demokratikus iskolapolitika idején a gimnázium erőre kap, rövidesen tannyelvi alapon két iskolává osztódik. A reformok első hulláma az ötvenes években éri el a gimnáziumot: a kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetése megszünteti a gimnázium alsó osztályait. Ezután rövidesen ismét egyesül a magyar és a szerb tannyelvű gimnázium, de az iskolapolitika most a szakiskolák fejlesztését szorgalmazza. Ekkor a gimnázium válik az új középiskolák bázisává, belőle nőnek ki a szakiskolák, az egészségügyi, a közgazdasági és a vegyészeti technikum. Közben a gimnáziumok reformja is permanens jelleget ölt: csűrik-csavarják a gimnáziumi tantervet, a rendtartást, az igazgatást, mígnem teljesen leépítik, és végül - éppen a zentai gimnázium centenáriumán - meg is szüntetik a jobb sorsra érdemes iskolát.

A gimnázium egy évszázados hasznos tevékenysége nem csupán Zenta várost érintette: regionális jellegét már alakulásakor hangsúlyozták, és figyelembe vették. Akkor a zentai az alsó Tisza-vidék egyetlen gimnáziuma volt. A húszas években alapított óbecsei, majd a hatvanas években megnyílt törökkanizsai gimnázium a zentai gimnázium vonzáskörét főként a három szomszédos községre: Adára, Csókára és Magyarkanizsára szűkítette le. Habár a zentai gimnázium társadalom-történeti jelentősége csupán helyi és regionális jellegű, mégis kétségtelen, hogy tanárai és tanulói tevékenysége által döntően befolyásolta Zenta, de a szélesebb értelemben vett vidék társadalmi fejlődésének irányát és ütemét is.


Földrajzi koordináták: +45° 55' északi szélesség, +20° 5' keleti hosszúság

Zenta nagyobb térképen való megjelenítése
Fényképgaléria:
Zenta régen
Városháza
Városháza
Városháza
Városháza
Városháza
Városháza
Városháza
Városháza
Plébánia
Plébánia
Szent István-plébánia
Szent István-plébánia
Járásbíróság és posta
Járásbíróság és posta
Főgimnázium
Főgimnázium
Főgimnázium
Főgimnázium
Tűzoltó laktanya
Tűzoltó laktanya
Royal szálloda
Royal szálloda
Eugen herczeg szálloda
Eugen herczeg szálloda
Szabadkai utca
Szabadkai utca
Kossuth utca
Kossuth utca
Adai utca
Adai utca
Népkert
Népkert
Tiszai vashíd
Tiszai vashíd
Tiszai vashíd
Tiszai vashíd
Tűzoltólaktanya
Tűzoltólaktanya
Jézus szive templom
Jézus szive templom
Városháza
Városháza
Zentai park
Zentai park
A Városháza tűztornya
A Városháza tűztornya
Szent István-templom
Szent István-templom
Royal Szálloda
Royal Szálloda
Pravoszláv templom
Pravoszláv templom
Emlékművek, szobrok
Dr. Gerő István szobra a Zentai Kórház parkjában
Dr. Gerő István szobra a Zentai Kórház parkjában
A zentai csata 1942-es emléktáblája
A zentai csata 1942-es emléktáblája
A zentai csata emlékműve
A zentai csata emlékműve
Az egykori zsinagóga emlékhelye
Az egykori zsinagóga emlékhelye
Az egykori zsinagóga emlékhelyének felirata
Az egykori zsinagóga emlékhelyének felirata
Révész (2006)
Révész (2006)
Demográfiák (7)    Intézmények (44)    Rendezvények (3637)

Frissítés időpontja: 2011-11-21