Rendezvények

A szabadkai Népszínház vendégjátéka

Gender-revü. Szereplők: G. Erdélyi Hermina, Kalmár Zsuzsa, Pámer Csilla, Pesitz Mónika, Vicei Natália, Baráth Attila, Kovács Nemes Andor, Mácsai Endre, Pálfi Ervin Jászai- és Pataki-gyűrű díjas színművész, Ralbovszki Csaba, Szőke Attila. Írta: Tasnádi István és a társulat. Zeneszerző: Monori András m. v. Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza. Díszlettervező: Szilágyi Nándor. Jelmeztervező: Ledenyák Andrea m. v. Dramaturg: Góli Kornélia m. v. és Brestyánszki Boros Rozália. Szakértő: Kispéter Erika m. v. Videó: Baráth Attila. Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria. Súgó/ügyelő: Engi Georgina. Köszönet: Vinnai Andrásnak és Ábrahám Eszternek. Rendező: Tasnádi István m. v.

Párkapcsolati kérdéseket boncolgat a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának legújabb előadása, amelynek az az egyik sajátossága, hogy nem valamilyen kész, már meglévő dráma alapján készült, hanem maga a rendező, Tasnádi István budapesti író, rendező írta meg a darabot a színészekkel.

Tasnádi István a bemutató előtt így nyilatkozott a Magyar Szónak: „Májusban találkoztam először a társulattal, és akkor már dolgoztunk együtt egy hetet. Hoztam a helyzetet, vagyis azt a könyvet, a Boldog vagy-e asszony című, 1937-es leánynevelő kiadványt, amelyre ez az előadás épül. Érdekes az az alapvetés, hogy az asszony sorsa a férj kiszolgálása, és akkor ő is boldogsághoz juthat közvetett módon azzal, hogy boldoggá teszi a férjét. Elgondolkodtam azon, hogy ez ma miként van, és közös gondolkodásra invitáltam a színészeket. Hogy látjuk mindezt? Milyenek a tapasztalataink? Hogyan éljük meg manapság a párkapcsolatainkat ahhoz képest, hogy anyáink, nagyanyáink teljesen más társadalmi elvárások között éltek? Miért van az, hogy a nagyanyáinknak nem tört bele a bicskája a család működtetésébe? És egyáltalán ideális helyzet volt-e az, amelyben akkor éltek? Illetve ha nem, miért nem? Alapszituációkkal dolgozunk, amelyek különböző párkapcsolati helyzeteket mutatnak be. Sok ötlet született. Ezekből választok ki néhányat, amelyet majd megdolgozok, és visszakapják a színészek megírt jelenetek formájában. Nem akarjuk idealizálni sem a múltat, sem a mi, szabadosabb életünket, hanem keressük a válaszokat arra, hogy hogyan is kellene jól csinálni.”

Kézikönyv nőknek. 1955-ben kézikönyvet nyomtattak nők részére Háztartástan címmel. Néhány tanács következik a kézikönyvből: „Készítse el a vacsorát időben. Már reggel vagy akár előző este tervezze meg, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről, és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát. Az ön férje sok időt töltött a munkahelyén, fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám. A munkanapja unalmas volt, és szüksége van egy kis szórakozásra, és az ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa. Legyen boldog, hogy láthatja őt. Hallgassa meg, amit mondani akar, és még ha önnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követően. Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni ön nélkül. Vita helyett próbálja meg megérteni mekkora nyomás alatt van a munkája miatt. Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne…