Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

Megemlékezés az 1944 őszén Zentán elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatairól

Besorolás: -
Időpont: 2012. november 9. 17:00
Település: Zenta
17.00 óra Gyászmise a Szent István-templomban

18.00 óra A szentmise után az emlékező gyülekezet a Szent István-templomtól a Tisza-hídnál elhelyezett emlékkopjafához vonul. Az ártatlan áldozatok nevének felolvasását követően, alkalmi műsor keretében, kegyeletadó koszorúzás következik. Történelmi bevezetőt mond Tari László helytörténész. Közreműködik a zentai Tópart vegyes kórus

19.30 óra Bácskai tájkép bárányokkal címmel filmvetítés a Művelődési Házban

A film a tragikus sorsú Gajdos családon keresztül mutatja be az 1944-es eseményeket Tiszakálmánfalván és Kabolon (ma Kovilj), ahol id. Gajdos István kisbíró volt. Az akkor egyéves ifj. Gajdos István és az áldozat felesége, Gajdos Julianna meséi teszik ki a film gerincét, de más szemtanúk is szerepelnek. Több dokumentum és filmbetét mellett sikerült a levéltárból megszerezni egy addig nem hozzáférhető, titkosított, fontos dokumentumot. A korabeli események rekonstrukcióját pedig színészek játsszák. Ötlet: ifj. Gajdos István. A forgatókönyv szerzője: Tóth László. Vezető operatőr: Póth Imre. Rendező: Póth Imre és Slobodan Žižović

„…a rendszerváltozást követő hónapokban itt, Zentán is véres bosszút álltak a magyar lakosságon, bírósági eljárás és ítélet nélkül csaknem száz egyént fosztottak meg életétől. Meglehet, nem volt mindegyikük teljesen ártatlan, ám ez per útján nem nyert bizonyítást. Márpedig alapvető jogszabály, hogy amíg a bűnösség nem bizonyított, addig a gyanúsítottat ártatlannak kell tekinteni. Itt egyetlen gyanúsítottnak a bűnössége sem nyert bizonyítást, s ha egyiknek-másiknak volt is bűne, az semmiképpen sem volt akkora, amiért halálbüntetést lehetett volna kiróni. A kivégzések tehát közönséges gyilkosságok voltak, elszenvedőik pedig áldozatoknak tekinthetők. A cél a harácsoláson túl a magyar lakosság megfélemlítése, ami teljes mértékben sikerült is.” (Szloboda János: Zentán történt ’44-ben. Újvidék, 1997, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 232–233.)

Frissítés időpontja: 2012-10-26