Rendezvények

A két, valaha Szabadkán tevékenykedo zenész, Gaál Ferenc és Arnold György műveinek az ősbemutatóját láthatja-hallhazja a nagyérdemű a Szent Teréz
székesegyházban. Ebből az alkalomból felcsendül Liszt Ferenc Koronázási miséje is.

Liszt Ferenc: Missa Coronationalis
A Magyar koronázási misét Liszt Ferenc 1866-67-ben komponálta Ferenc József és felesége, Erzsébet magyar királyi párrá koronázásának alkalmából, de később még hozzáírt egy tételt. Bemutatója 1867-ben volt a Mátyás-templomban. Liszt az 1850-es évek második felétől már egyértelműen az egyházi zene legelismertebb zeneszerzőjének számított. Amikor Ferenc József magyar királlyá koronázására készültek, mégsem őt akarták megbízni a koronázási mise megírásával, mert az udvari szabályzat szerint csak a bécsi udvari zenekar karnagyának a műve hangozhatott volna el, mégpedig az udvari zenekar és énekkar, valamint bécsi szólistáknak a közreműködésével. A politikailag tájékozott Lisztnek tudomása volt a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865. február 20-án, Rómából írt levelében kérte meg jóbarátját, Augusz Antal bárót, hogy járjon közbe a megbízatás elnyerése érdekében, „hogy erre, mint katolikus, mint magyar és mint zeneszerző, méltónak bizonyuljak”. A közbenjárás sikerrel járt, Liszt kapta a megbízást.

A Koronázási mise felépítése:
1. Kyrie. Andante maesto assai (Esz-dúr)
2. Gloria. Allegro giusto (C-dúr)
3. Graduale. Allegro pomposo (C-dúr)
4. Credo. Maestoso ma non Lento (d-eol)
5. Offertórium. Lento assai e solenne (E-dúr)
6. Sanctus. Andante maestoso assai, ma non troppo lento (E-dúr)
7. Benedictus. Adagio molto (A-dúr)
8. Agnus Dei. Lento. Tempo del Kyrie. Andante moderato un poco mosso (d-moll, változó, Esz-dúr)

Liszt a mise anyagából több átdolgozást is írt:
Benedictus: hegedűre és zenekarra;
Benedictus és Offertorium: zongorára, két kézre és négy kézre; hegedűre és orgonára (vagy harmóniumra);
hegedűre és zongorára;
Offertórium: orgonára.

Arnold György: Graduale Solenne de Comuni Confessore (ősbemutató):
(Taksony, 1781. 06. 05. - Szabadka, 1948. 10. 25.) A Graduale Solenne ünnepi motetta a szabadkai székesegyház zenei archívumában őrzött, eredeti kéziratban megmaradt zenei anyag. Míg Arnold Györgynek a műveit a történelem folyamán elvitték Szabadkáról, addig ez a mű azon kevés mű egyike, amely sértetlenül megmaradt a nagytemplom archívumában. Eredeti kéziratból 2011-ben a művet modern partitúrára átdolgozta és bemutatásra előkészítette Paskó Csaba a nagytemplom jelenlegi karnagya. A mű teljes, Arnold György kézirataiból rekonstruált első bemutatója ma, november 20-án van.
A motetta a 92. Zsoltár 13. és 3. sorát, valamint Szent Jakab (1,12) egy gondolatát zenésíti meg ebben a művében a szerző. Formálisan a műnek négy egyforma része van. Az első kettő g-moll hangnemben a zsoltárt szólaltatja meg. Ennek a kontrasztjában áll a harmadik, újszövetségi rész G-dúrban. A fokozás itt még nem áll meg, mert egy negyedik részben teszi kerekké és tökéletessé a művet egy Alleluja tétellel.
Gaál Ferenc: Ave verum (ősbemutató)
(Szkacsány, 1860. március 24. - Szabadka, 1906. december 11.) magyar zeneszerző.
A budapesti Zeneakadémián Ábrányi Kornél, Liszt Ferenc és Nikolits Sándor tanítványa volt. 1882-től a szabadkai városi zeneiskola igazgatójaként, a Nagytemplom karnagyaként működött.
A most bemutatásra kerülő Ave verum művét 1899-ben komponálta két szólóhangra. Szólóhangra, szoprán-alt, vagy tenor-basszuzs hangokra. A mű bemutatható csak orgona, vagy orgona és vonósok kíséretében. A művet a szerző Császka György kalocsai és bácskai érseknek ajánlotta. A mű Op.76 szám alatt nyomtatásban is megjelent, aminek eredeti példányát ma az Országos Széchényi Könyvtár zenei archívumában őrzik. Szabadkán a ferencesek templomában kéziratban, egy későbbi másolat formájában megtalálható a mű.

A 300 dináros belépojegy megvásárolható a közvetlenül koncert elott a helyszínen.
További részletekért látogasson el a www.promusica.org.rs honlapra.