Rendezvények

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke 300. évfordulója emlékére. Műsoron: dalok és versek a kuruc kor költészetéből, magyar szerzőknek a Rákóczi-szabadságharc ihlette szerzeményei.

A műsorban közreműködik: a Juhász zenekar, Németh György – zongora, Tompa Péter – tárogató, Miklenovics Aranka versmondó, valamint a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület népdalkörének férfi énekcsoportja.

Bevezető előadást mond Tomik Nimród történelemtanár.

A műsort összeállította és rendezte: dr. Szöllősy Vágó László.

Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület hangversenyére a belépés díjtalan, de önkéntes adományokat székházuk fenntartására köszönettel elfogadnak.

Ajánlás
A Dózsa-felkelés baljós eseményei csak nyitányát jelentették a Magyarországot fenyegető további csapásoknak: 1521-ben elesett a Délvidék védelmének kulcsa, Nándorfehérvár, 1526-ban pedig, a mohácsi csatát követően a halott II. Lajos helyett két, egymással harcoló királyt választottak a magyar rendek: Habsburg Ferdinándot és a török támogatást élvező Szapolyai Jánost.

1541-ben a szultán elfoglalta Budát, s a következő néhány évben kiszélesítette az oda vezető felvonulási útvonalat, amely a Duna mentén, valamint a Duna-Tisza közén vezetett. A török hódítás a közhiedelemmel ellentétben nem járt a népesség és a termelés azonnali hanyatlásával, a tragikus fordulatot a tizenöt éves háború (1591–1606) és a beköszöntő XVII. század hozta meg, s a felszabadító háború tetézte be a század végén: a Délvidék jószerével elnéptelenedett (a népsűrűség 1720-ban km2-ként egy lakos).

A közel százötven éves török uralom felszámolása a törökök Bécs alatti vereségével kezdődött 1683-ban. Három évvel később felszabadult Buda, a század végén pedig a Duna-Tisza köze is; a Karlócai béke a Tisza és a Maros vonalát tette országhatárrá.

Közben növekedett a szegénység és ezzel együtt nőtt a szegény bujdosók száma is, a Habsburgok központosító törekvései ellen szervezkedni kezdett az addig császárhű magyar főnemesség (Wesselényi-összeesküvés). A szervezkedés bukása és az azt követő kegyetlen megtorlások az ellenzéki nemesség jelentős részét a fegyveres harc vállalására késztették.

A nemesség függetlenségi mozgalmában más társadalmi rétegek is részt vettek, elsősorban a protestáns prédikátorok, a végvári vitézek és a városi polgárok egy része, valamint a részben Erdélybe, részben a hódoltsági területekre menekült bujdosók játszottak benne fontos szerepet.

Mint minden nagy társadalmi mozgalomnak, a kuruc kornak is megszületett a maga irodalma. Ezt négy műfaji kategóriába szokták osztani: történeti énekek, politikai dalok, vitézi énekek és kesergők-bujdosóénekek.

Műsorunkban, a szabadságharcot lezáró szatmári béke 300. évfordulója apropóján ennek a hősi korszaknak a költészetéből adunk ízelítőt.

A kép forrása: mult-kor.hu