Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

Kard és Kasza

Besorolás: Színház – színjátszás – irodalom
Időpont: 2011. február 26. 18:00
Település: Zenta
Helyszín: Városháza, díszterem
Emlékezés Wass Albertre. Killyén Ilka marosvásárhelyi Magyar Örökség díjas színművésznő műsora.

Színésznő vagyok a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál. Amikor megszülettem, a naptár már november 6-át mutatott, és mégis meleg volt. Szüreteltek az erdélyi Mezőségen. Gyönyörű gyermekkorom volt. Anyám szavaival és szebbnél szebb dalokkal borított be. Apám jó könyveket és szép verseket adott a kezembe. Szeretek énekelni még házi munka közben is. A híres neves-nevezetes Bolyai Farkas Líceumban érettségiztem Marosvásárhelyen. Hálával gondolok tanáraimra. Lázongó természetem elnéző megértéssel fogadták s így abban az időben sok bajom nem akadt a kommunistapárt-diktatúra cerberusaival. (Nem úgy később.) A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián tanáraim Tompa Miklós, Erdős Irma, Éghy Ghyssa, Tarr László, Kovács Levente, Szabó Csaba voltak. Köszönet nekik. A Temesvári Állami Magyar Színház tagja egy kis kitérővel lettem. Abban az esztendőben, amikor végeztem a főiskolát, Bukarestben kitalálták a „zárt város” fogalmát, ahova frissen végzett nem kerülhetett. Az összes erdélyi város, ahol magyar színház is működött „zárt várossá” vált, s így önkényesen és erőszakosan a tordai román nyelvű munkás-színházhoz kerültem, bár a főiskolát magyar nyelven végeztem, és magyarul játszó színésznő szerettem volna lenni. Hat hónap fenyegetőzés, utánajárás, a bukaresti minisztérium és más hivatalokban való kilincselgetés után sikerült Temesvárra kerülnöm. Négy csodás évadot töltöttem ott. Sokat játszottam, sokat tanultam, nagyszerű kollegáim voltak. Férjhez mentem, és Marosvásárhelyre kerültem. Férjem Ion Riţiu színművész. Gyermekeink Dániel és Krisztina. A színházi munkám mellett – mint a versek szerelmese – egyéni műsorokat is készítek és számtalan közéleti szerepet vállalok. 1998-ban az EMKE Kemény János-díjjal, 2006-ban A Magyar Művészetért Kuratóriuma Bartók Béla Emlékdíjjal tüntetett ki. Szép volt és izgalmas kipróbálni az erőim idegenben, de Marosvásárhelyhez köt az első iskolai nap, a sikeres felvételim emléke, az első siker, az első csók, az első szerelem, itt születtek a gyermekeim, és most már halottaim is itt nyugszanak. Itt vagyok itthon…

Frissítés időpontja: 2011-02-02