Rendezvények

11.00: Megnyitja Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke

11.20
Mohay Tamás: Egyéni életutak és közös életvilágok: a tipikus és a kivételes a személyes dimenziók néprajzi megközelítéseiben. Bevezető előadás
11.50
A. Gergely András: Egyéniségkutatás és a lokalitás értelmezhetősége

12.10: Kávészünet

12.30
Ilyés Zoltán: Közösségszervezők, kapcsolati hálók és kisebbségi érdekérvényesítés a Zoborvidéken
12.50
Czövek Judit: Integráló személyiségek a Zoborvidéken
13.10
Eiler Ferenc: Kereszttűzben. A hartai evangélikus lelkész és a német nemzetiségi mozgalom (1931–1945)
13.30 Vita

15.20
Bakó Boglárka: Kis történet a nagytörténetben, avagy egy securitatés tiszt útja a megtéréshez
15.40
Kovács Nóra: Az egyéniség és a közösség összefüggései az argentínai magyar diaszpórában
16.00
Papp Árpád: A trouvaille helye a népi tudás rendszerében
16.20 Vita

16.40: Kávészünet

17.00
Pejin Attila: Dudás Gyula és Zenta
17.20
Németh Ferenc: „Démonok között.” Farkas Geiza társadalomlélektani vizsgálódásairól
17.40
Mák Ferenc: A makacs ákácok vidékén. A Szenteleky Kornél-kultusz tartalmi lényege
18.00 Vita

18.30
Vékás János Utak (Életinterjúk 1980–1990) című könyvének ünnepélyes bemutatója a Zentai Alkotóházban (Posta utca 18.). Az est vendége a szerző, Vékás János, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa és Csorba Béla költő, néprajzkutató, közíró

A kétnapos nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi konferenciát Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke nyitja meg. Bevezető előadást Mohay Tamás etnográfus-szociológus, intézetvezető, egyetemi e. docens, az MTA külső tagja tart. A tanácskozás védnöke a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Tanács, szervezője pedig az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

Az egyén és közösség viszonyát elemző társadalomtudományok már évtizedek óta kutatják, hogyan hatnak egymásra a történelmi makrofolyamatok és a mikrovilágok, s ezen belül az olyan életutak, élettörténetek, amelyekben a történelem eseményei személyes sorssá formálódnak. Eddig már számos magyar és nemzetközi néprajzi, szociológiai, kulturális antropológiai, pszichológiai és történettudományi munka is rávilágított arra, hogyan alakítják egymást kölcsönösen a közösségek és az abban élő személyek. Az egyén és közösség témakörhöz kapcsolódnak azok a személyiségminták is, amelyek megkonstruálják a közösségi ethoszhoz kapcsolódó pozitív, illetve negatív tulajdonságokat kijelölve ezáltal a csoportok közötti határokat, s az ehhez rendelt sztereotípiákat és „mentalitáskategóriákat” is. Gyakran ezekhez a személyiségmintákhoz kötődnek a közösségek múltbeli, illetve jelenben élő meghatározó személyiségei, akik vezették, integrálták, illetve szervezték társadalmi életét. Egyén és közösség, kultúra és személyiség témakörének mélyreható körüljárása, megvitatása mind tudományos nézőpontból, mind pedig a vajdasági kisebbségi lét múltfeltárásának és időszerű kérdéseinek a szempontjából is kivételesen fontos és izgalmas alkalomnak kínálkozik.

A konferencia előadói: A. Gergely András (Egyéniségkutatás és a lokalitás értelmezhetősége), A. Sajti Enikő (Egy jugoszláv kommunista karrierje a háború utáni Magyarországon: Rob Antal), Bakó Boglárka (Kis történet a nagytörténetben, avagy egy securitatés tiszt útja a megtéréshez), Bárdi Nándor (Társadalomszervezés és folklóröntudat), Czövek Judit (Integráló személyiségek a Zobor vidéken), Csorba Béla (Sinkó Ervin vajdasági tevékenysége), Eiler Ferenc (Kereszttűzben. A hartai evangélikus lelkész és a német nemzetiségi mozgalom. 1931–1945), Hajnal Virág (Egyén és közösség egy vajdasági falu életében. Egy bácsfeketehegyi kertész élettörténete), Ilyés Zoltán (Közösségszervezők, kapcsolati hálók és kisebbségi érdekérvényesítés a Zoborvidéken), Kovács Nóra (Az egyéniség és a közösség összefüggései az argentínai magyar diaszpórában), Mák Ferenc (A makacs ákácok vidékén. A Szenteleky Kornél-kultusz tartalmi lényege), Mohay Tamás (Egyéni életutak és közös életvilágok: a tipikus és a kivételes a személyes dimenziók néprajzi megközelítéseiben), Németh Ferenc („Démonok között.” Farkas Geiza társadalomlélektani vizsgálódásairól), Ózer Ágnes (Egy lehetséges történelmi portrévázlat Rehák Lászlóról), Papp Árpád (A trouvaille helye a népi tudás rendszerében), Papp Richárd (Vajdasági református lelkészek a közösségi emlékezetben és identitásban), Pejin Attila (Dudás Gyula és Zenta), Raffay Endre (Az egyén és a közösség érdekellentéte a műemlékvédelemben), Tóth Ágnes („Én, Katharina Ackermann…”), Vékás János (Herceg János) és Vukman Péter („Tito legszívósabb ügynöke”: Lazar Brankov tevékenysége Magyarországon).

Az előadások helyszíne az egykori Munkásegyetem első emeleti előadóterme. Bejárat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet székházán keresztül.

Segítőnk a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ és Zenta Község Önkormányzata.

A konferencia főtámogatója a Szülőföld Alap és a Tartományi Művelődési Titkárság.