Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza
Erdők meséje

Erdők meséje



Besorolás: Színház – színjátszás – irodalom

Időpont: 2010. október 6. 9:00
Település: Zenta
Helyszín: Művelődési Ház
Wass Albert Erdők könyve című műve alapján. Szereplők: Körmöci Petronella és Kálló Béla. Zene: Juhász zenekar. Koreográfia, „minden, ami népművészet”: Brezovszki Tamara.

„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem látja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket az ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Részlet az Erdők könyvéből)

„Régi álmom gyermekelőadást készíteni. Miért? Vágyam megtisztulni általuk, lelepleződni, kideríteni mi az, ami a pályám során rám kérgesedett színészi allűrként. A legtisztább lények a gyermekek. Nem is csoda – ők még kapcsolatban vannak az angyalokkal. Mi is erről készítünk előadást. Kapcsolatba lépni az elfeledett értékekkel, felidézni a jóság, szeretet, békesség rég elfeledett isteni világát. Magyarnak lenni felelősséggel jár. Wass Albert gyönyörű meséje erre tanít bennünket.” (Kálló Béla)

„Tündérek és angyalok, manók, a kékszemű Visszhang, boszorkány, aranymadár, a Jóisten, az Öregcsönd bácsi viszontagságos története körül forog immár egy hónapja minden gondolatom. Wass Albert összes meséjét elolvastam, míg a szövegkönyv készült, sokat közülük ötéves kisfiammal együtt. Erdély csodás erdeiről álmodoztunk, csutkababát készítettünk, népdalokat hallgattunk. Mesés, felemelő érzés… Ebből szeretnék egy csöppet átadni minden gyereknek, felnőttnek, aki majd látja ezt az előadást.” (Körmöci Petronella)
 

Frissítés időpontja: 2010-10-07