Rendezvények
Beszédes István: Szardínia, avagy facies hippocraticaBesorolás: Színház – színjátszás – irodalom Időpont: 2010. január 28. 19:30 |
|
Település: | Szabadka |
Helyszín: | Kosztolányi Dezső Színház (Fasizmus áldozatainak tere 5.) |
Szervező: | Kosztolányi Dezső Színház |
Mágikus nihilizmus. Szereplők: ISMERETLEN ismeretlen egy ideig – Buza Ákos f.h. RÁCSSZABÓ börtönőr, aki FEKETE szerint Pista, vagy akit FEKETE Pistának vél – Mészáros Árpád. IFJABB RÁCSSZABÓ ugyanaz a börtönőr, csak sokkal fiatalabb – Mészáros Árpád. RICSÁRDBÖRTÖN börtönparancsnok – Mészáros Gábor. ZÁRDAY nevelőtiszt – Lénárd Róbert m.v. IGAZ tolvajkirály, a börtön belső ura – Mikes Imre Elek. EVANGÉLISTA újhitű, vagy hittérítő – Gombos Dániel f.h. GYÖNGY a tolvajkirály első „udvarhölgye” – Greguss Zalán m.v. FEKETE aki nem azért harcolt... – Bálint Zoltán. ESZES Lenin- vagy Lenon-arcszőrzetet viselő profán szent és vértanú – Úri Attila. DR. PENGE IVETT RICSÁRDBÖRTÖN női alteregója is lehetne, és jól kezeli a szikét – Erdély Andrea. ZSILETT ZSANETT az alteregó DR. PENGE alteregója is lehetne, és jól kezeli a szikét – Béres Márta. DR. AGY jó (ha) fej, futkározik a kínzókamra és a zárka tömegjelenetei között, fogyatkozó körömmel, végtaggal, belsőséggel stb., míg végképp el nem fogy, bár ha a lába olyan, mint a béka lába, ki tudja... – Molnár Zoltán m.v. MARUSKA idősebb asszony – Béres Márta. MAGDUSKA fiatalabb asszony – Erdély Andrea. Mozgás: Döbrei Dénes. Díszlet, látvány: Perovics Zoltán. Jelmez: Varga Tünde. Zene: Verebes Ernő. Rendezőasszisztens: Lénárd Róbert. Rendező: Urbán András Ősbemutató: 2009. április 29. Ez egy börtöntörténet, amit Vicsek Károly sugallatára kezdtem el írni. Tőlem szerencsére távol áll ez a börtönvilág, nincsenek ilyen élményeim. Viszont a bezártság érzése nálam is jelen van, hiszen a korunkra igencsak jellemző. Itt a börtön elsősorban egy olyan játékteret jelent, amely megegyezik a színtérrel. Így ez a mai kor modern börtöne. Ha azt próbálnám meghatározni, hogy mi a legpontosabb hangzata, akkor ez a mozgástér elvesztése, ami a modern korunk egyik jellemzője. Valójában egyfajta klausztrofóbia. A cselekményben több szál fut, az egyik egyfajta börtöntörténetet próbál megfogalmazni. Ennek az egyik párhuzamos cselekménye az, hogy a börtönben számítanak egy elnöki látogatásra, amely elmarad. A másik szál egy részeg matróz története, aki a befagyott tengeren keresztül az elveszített hajó után gyalogolva eljut erre a bizonyos börtönszigetre. Ott belegabalyodik a szögesdrótba, és ebben a sötét világban végül is ő lesz a világos pont. Ezt a munkaváltozatban villany-krisztusnak neveztem el. Ez is egy cselekményszál, ami végigfut és eltűnik. Belső dolgok is zajlanak a börtönben, egyik ilyen a börtönparancsnok és a nevelőtiszt története. Ez ad egyfajta párhuzamot a színházzal. Ők olyan szintű nevelőmunkát szeretnének folytatni a börtönben, amely be tudja bizonyítani, hogy a börtönök a rend legfontosabb pillérei. Az alkotómunka ilyen esetben is nemesíti a lelket, valamint megadja a túlélési stratégiát. (Beszédes István) Támogatók: OKM-NKA Katona József produkciós pályázat, Szülőföld Alap. Szimultán fordítás biztosított. Jegyek a 024/531-991 vagy a 024/557-471, és a jegy@kosztolanyi.org címen igényelhetők, illetve interneten is rendelhetők. A jegypénztár (Fasizmus áldozatainak tere 5.) nyitva tartása munkanapokon 10-től 13 óráig, valamint csütörtöktől vasárnapig és előadásnapokon 17.30-tól. Fotó: Molnár Edvárd Az előadásról bővebben itt olvashat. |
|
Kosztolányi Dezső Színház | |
Frissítés időpontja: 2010-01-05