Rendezvények

Irodalmi Karaván, A zEtna VI. Irodalmi Fesztiválja. Az est vendégei: Bence Lajos költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő; Halász Albert költő, irodalmár, néprajzkutató; Kepe Lili felelős kiadó, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója; Zágorec-Csuka Judit költő, tanár, könyvtáros. A beszélgetést Sinkovits Péter költő vezeti

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Új tudás – műveltség mindenkinek programjának keretében a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Irodalmi Karaván címmel 2009 decembere és 2010 áprilisa között a Vajdaságban külön-külön öt Kárpát-medencei magyar írócsoport, irodalmi műhely munkatársainak részvételével felolvasókörutakat, irodalmi rendezvénysorozatokat szervez, amelyekre a lendvai Muratáj, az ungvári Együtt, a csíkszeredai Székelyföld, a kolozsvári Korunk és a pozsonyi Szőrös Kő című kulturális és irodalmi folyóiratok munkatársainak négy-négy tagját hívta meg. A lendvai Muratáj alkotógárdája 2009 decemberében Magyarkanizsán, Zentán, Csókán és Bácsfeketehegyen tart felolvasóesteket.

Irodalmi rendezvénysorozatunk célja: az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és muravidéki, azaz a határon túli kortárs magyar irodalom értékeinek délvidéki/vajdasági megjelenítése és népszerűsítése; térben és időben változó olvasóközönségünk (fiatalok és idősek, tömbben és szórványban, anyanyelvi és idegen nyelvi közegben élők stb.) középpontba helyezése; a délvidéki/vajdasági magyarság, mindenekelőtt a tanulóifjúság és a fiatalabb nemzedék körében az anyanyelvű szóbeliség és írásbeliség minőségi kulturális értékeinek a tudatosítása; az írott, hallott történetek, versek, énekek kép- és érzelmi gazdagságának átélése, élvezete; a kollektív narráció meghallgatása, elolvasása, átélése révén a Kárpát-medencei magyar élményközösség összetartó, kohéziós erejének felmutatása, egyúttal pedig erkölcsi értékeinek átörökítése; a kortárs magyar irodalom és más művészeti ág (zene-, ének-, képző-, film- és fotóművészet) segítségével kapcsolatteremtés múlt és jelen, távoli és közeli, egyéni és közösségi, látható és láthatatlan valóság, tapasztalt és kívánatos értékek, tudatos és tudattalan világ között; globalizálódó világunkban a kortárs magyar irodalomnak, az élő műalkotásnak mint nemzeti örökségnek az újra- és változó értelmezése meg-megújuló kulturális környezetünk igényei szerint.