Rendezvények

A Szabadkai Gyermekszínház vendégjátéka

A szegény csizmadia és a Szélkirály. Népmesei motívumok alapján készült táncmesejáték. Mesélő: Kovács Frigyes. És akik játszva „eltáncolják”: Gregus Zalán, Fridrik Gertrúd, Gál Elvira, Kocsis Endre, Szűcs Hajnalka, Varga Tamás, Vörös Imelda. Ügyelő: Paulina Bošnjaku. Fény: Csiszár László. Hang: Stevo Bardak. Műhelymunkák: Szarapka Tibor, Salopek Rózsa, Bálint Ervin. Zenéjét szerezte: Bakos Árpád. Díszlet: Hernyák György. Jelmez: Janovics Erika. Koreográfia: Brezovszki Roland és Brezovszki Tamara. A rendező munkatársa: Pálfi Ervin. Rendezőasszisztens: Vörös Imelda. Rendezte: Hernyák György.

„Ősi jussunk a népmese. Olvasni, hallgatni, megjeleníteni, újra meg újra megmerítkezni, igazságot osztó és féltő, igazságtalanságot büntető világban mindannyiunk kötelessége. Mondhatnánk, édes teher, mert kimeríthetetlen változataiban, mindenkor a világban való eligazodásunkat is szolgálja a felnőttét, a gyerekét egyaránt, »hiszen a mesék mindig minden időben az emberről, pontosabban az ember lehetőségeiről, választásairól, tévedéseiről és a tévedések korrekcióiról mondanak el valami nagyon fontosat. Azaz nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható.« (Boldizsár Ildikó)

A Székelyföldön Kriza János által gyűjtött A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség, de a mindenkori kapzsiság története is. A közismert mesék színrevitelekor minden színházas gondja: lehet-e, másképp, még eddig nem látott módon színpadra állítani? Nos, ez az előadás rendhagyó színházunk történetében, mert a népmesei történetet Bakos Árpád népzenéből merítő muzsikája nyomán „eltáncolják” a színészek, így lett ez az előadás tánc is, zene is, játék is; táncmesejáték. A mese költészet, a zene varázslat, a tánc öröm… Ilyen ötvözete a teljesség érzése számunkra, és ezért változatlanul hiszünk abban, hogy előadásunkkal azt a humánus értékrendet továbbítjuk, mely a mesék végső kicsengése. Remélhetőleg a kedves közönség is kedvet kap e gazdag hagyomány értéséhez és szeretéséhez. Mi legalábbis ezt szeretnénk.” (Ágoston Pribilla Valéria)