Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

Tudomány Egy Órában

Besorolás: -
Időpont: 2005. március 24. 18:00
Település: Zenta
Helyszín: Művelődési Ház

Kossuth és Széchenyi. Dr. Pelyach István történésznek, a SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéke tanárának tudománynépszerűsítő előadása.

A rendezvénysorozat szervezői: a Natúra Kutatók Klubja, a Poligon csoport és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ.

Dr. Pelyach István történész 1959-ben született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Tiszalökön. Középiskoláit Nyíregyházán végezte, majd 1979-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-pedagógia szakára, ahol 1984-ben szerzett diplomát. 1985-től oktat a Szegedi Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén, 1995-től pedig Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemen is. Kutatási területe elsősorban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hadtörténete, a nemzetiségi kérdés Magyarországon a 19. században és a Kossuth-emigráció. PhD dolgozatát az aradi vértanú, Damjanich János honvédtábornok katonai pályafutásáról írta. Nős, három gyermek édesapja.

Kossuth és Széchenyi, a reformkor két kiemelkedő és programalkotó alakjának vitája mélyen bevéste magát a magyar történeti köztudatba és közgondolkodásba. Ellentétüket már a kortársak, de az utókor is igyekezett kiélezni, sarkítani, szinte választásra kényszerítve az életművük és személyük iránt érdeklődőket. Pedig a két program, a két pályafutás korántsem ilyen kibékíthetetlen. A polgári átalakulás, egy modern Magyarország megteremtésének módozatát, konkrét lehetőségét kutatták mindketten, de nemcsak papíron, hanem tettekkel, alkotásokkal is. Összebékíthetőségüket jól mutatja, hogy 1848-ban mindketten miniszterek lettek a Batthyány-kormányban. Az előadásban kapcsolatuk, programjuk kerül bemutatásra, illetve egy történeti áttekintés keretében annak vizsgálata, hogy az utókor hogyan viszonyult hozzájuk. Miként ítélte meg őket a mindenkori politikai hatalom, miként értékelte őket a történetírás, és miként vélekedett róluk a nemzet, a nép.


Frissítés időpontja: 2009-09-08