Rendezvények

„Mely titulus alatt…"

Mák Ferenc neves óbecsei bibliográfus A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája című könyvének bemutatója. Az est vendége a szerző, Mák Ferenc, Dr. Dippold Péter az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgató-helyettese, Pastyik László újvidéki bibliográfus, Pejin Attila történész-muzeológus, Németh Ferenc magiszter, művelődéstörténész, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója. Közreműködik Verebes Krnács Erika  és Hajnal Anna.

„Egy-egy táj és település ugyanis annyit ér a nemzet számára, amennyi érték kapcsolódik hozzá.” (Görömbei András)

„Könyvemben az 1816–1817 és a 2006 közötti időszak könyvészetét kívántam áttekinteni, szándékom szerint a teljesség igényével, de magam is tisztában vagyok azzal, hogy ebben több a csábítás, mint a megvalósíthatóság ígérete. (Ezért válogatott bibliográfia meghatározása.) De jó így, mert ebben a munkában ez a gyógyító láz. A délvidéki történeti bibliográfia jelen állapotában csak egy – talán már elfogadható, talán már értékelhető és értelmezhető – megvalósulási szintet jelent, amit bővíteni, részletezni, tökéletesíteni kell. Feldolgoztam továbbá harminc folyóirat, időszaki kiadvány és hetilap anyagát – ugyancsak a teljesség reményében, a valóságban azonban mindvégig az esetlegesség buktatóival küszködve. Talán könnyebb elmondani, mit nem foglal magába e mostani állapot: szinte teljes mértékben hiányoznak belőle az iskolai évkönyvek és a kalendáriumok – egyrészt, mert elméletben bőséges e nyomtatványok tárháza, másrészt viszont könyvészetünknek éppen a legesendőbb, a legkallódóbb részét jelentik. A maguk korában megjelentek ezek a kiadványok, de csak töredékük jutott el a közgyűjteményekbe, s maradt meg az utókor számára. Nem tartalmazza a bibliográfia továbbá a XIX. század hetvenes és nyolcvanas éveitől egyre rendszeresebben és egyre nagyobb kínálatban megjelenő délvidéki hetilapok történeti, helytörténeti anyagát. Ez önmagában is bőséges feladatot ad majd a bibliográfusnak az elkövetkező évtizedben. És végül, de nem utolsósorban nem tartalmazza a XX. századi napilapok anyagát sem – melyeknek partvonalát ebben a pillanatban igazából be sem látjuk. Kettős tehát a szorongásom: vajon mi az, ami az eddig áttekintett anyagból valami oknál fogva kimaradt, s a hiányzó – főleg a sajtóanyag – feldolgozásával, milyen mértékben módosul, finomodik a múltunkról alkotott történelmi látkép. És még így is, lapról lapra araszolva, határtalan lelkesültséggel tölt el, hogy a nagy titoknak, a Délvidék történetének a beavatottja lehettem.” (Mák Ferenc: Lectori salutem / részlet)