Rendezvények

Kövér Berta esete a halászlegényekkel

Muhi Béla újvidéki fizikus tudományos ismeretterjesztő előadása.

„Mint gépész, meg rakétamester
Kemény acélból löveget csinálok…
Lőport alája – aztán uccu, vesd el
Tüzes golyómmal az egekbe szállok!”

(Részlet Rostand, 17. századi francia író
Cyrano de Bergerac című drámájából)

Az ember mindig is szerette volna kezeit meghosszabbítani, messzire nyúlni… és messzire eljutni. Kezdetben az anyag rugalmasságát kihasználva íjat és nyilat, számszeríjat, hajítógépet, katapultot, ballisztét, polibolont készített. 1300 táján a német „fekete Berthold”-ként, salétromot, porított faszenet és sűrű lenolajat kevert össze, és felrobbantotta: a fekete puskaport. Megkezdődött a tűzfegyverek rohamos fejlődése. Kézifegyverek és tüzérségi lövegek ezreit gyártották az ügyes kezű mesterek. Ilyen volt a székely Gábor Áron is, akinek ágyúitól rettegett az ellenség. Verne Gyula Utazás a Holdba című regényében egy 270 méter hosszú, földbe épített ágyúból indítják az űrbe az embereket. Ügyes vegyészek feltalálták a nitroglicerint, a dinamitot, a füst nélküli lőport is. Egy nagyra törő német gyáros, Alfred Krupp az 1867-es párizsi világkiállításon letette a névjegyét: bemutatta a Kövér Berta néven elhíresült óriási ágyújának prototípusát. Kruppéknak egy 36 méteres csőhosszú ágyúja az I. világháborúban mintegy 80 kilométerről lőtte Párizst. Ettől nagyobb távolságokat csak rakétákkal lehetett elérni. Fonó Albert mérnök a korábbi röppentyűk mintájára Luppis János találmányának, a torpedónak egy légi változatát igyekezett megépíteni, és feltalálta a sugárhajtóművet, amely lehetővé tette a hangnál sebesebb szuperszonikus repülőgépek megépítését. Kármán Tódor aerodinamikai kísérletei, Werner von Braun V-1 és V-2 típusú II. világháborús rakétái pedig már az ember holdutazásának az előhírnökei voltak…