Rendezvények

Sejtmembránok és stresszfehérjék

Dr. habil. Benkő Sándor PhD egyetemi magántanár, a SZTE Szakorvosi Rendelőintézete belgyógyász főorvosának ismeretterjesztő előadása.

Csaknem húsz évre tekintenek vissza azok a vizsgálatok, amelyek igazolták: a stresszfehérjék segítsége nélkülözhetetlen abban, hogy a hibás szerkezetű fehérjék megtalálhassák a rájuk jellemző, helyes szerkezetet. A fehérjetekeredés jó útra terelése kulcsszerepet játszik a sejten belüli transzportfolyamatokban, a jelátvitelben, a fehérjelebontásban és abban, hogy a sejt újraéledhessen a fehérjéit romboló környezeti stresszhatások után. Hazai kutatócsoportok is hozzájárultak ahhoz, hogy a stresszfehérjék szerepéről az utóbbi években egy, az eddiginél gazdagabb kép kezd kibontakozni. / A sejt citoplazmáját sejtmembrán veszi körül, amely elválasztja a sejten belüli alkotókat a sejten kívüli környezettől, ezáltal a bőrhöz hasonló mechanikai funkciókat lát el. A membrán szelektíven átjárható, azaz képes szabályozni, hogy mi léphet be a sejtbe, és mi hagyhatja el azt. A sejtmembránba ágyazott speciális fehérjék képesek molekuláris jeleket adni, lehetővé téve a sejtek egymással történő kommunikációját. A sejtmembrán felszínén található más fehérjék „markerként” szolgálnak, azaz lehetővé teszik, hogy a sejtek azonosítsák magukat más sejtek számára. Ezeknek a markereknek a megfelelő receptorokkal történő kölcsönhatása képezi az immunrendszer sejt–sejt kölcsönhatásának alapját.