Rendezvények

„Közelből is távol…” Hajnal Virág és Papp Richárd Közelből is távol (Magyar világok a Vajdaságban) című legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója a szerzők részvételével. A beszélgetést Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságírója vezeti. Az est vendégei: A. Gergely András kulturális antropológus, az MTA Etnoregionális Kutatóközpont vezetője, tudományos főmunkatársa és Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézet igazgatója.  A műsorban közreműködik a budapesti Regélők együttes (Berekméri Szigeti Huba, Kurkó József, Szabó Gyula Győző és Szép Ibolya).

Nevezhetjük-e a Vajdaságban élő magyarokat egy közös kultúra birtokosainak, hiszen anyanyelvük, identitásuk, etnohistóriájuk egyaránt a magyar nemzeti kultúra része? Ugyanakkor a nyelvhasználat, az átélt történelmi események, a velük keveredett kultúrák hatásai és ennek megfelelően magyarságtudatuk igen eltérő és sokszínű képet mutat. Az elmúlt évek eseményei: a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás értékelései, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának ünnepi eseményeiből fakadó nemzettörténeti reflexiók felvetik azt a kérdést is, hogy a „délvidéki” magyar kultúra és identitás elválik-e a tágabb nemzeti identitástól és kultúrától. A tanulmánykötet úgy kísérel megfogalmazni válaszlehetőségeket a fenti kérdésekre, hogy tulajdonképpen már ezeket a kérdéseket is újrafogalmazza azok szemszögéből, akiknek ezek a kérdések meghatározzák élethelyzeteiket és mindennapi társadalmi döntéseiket. A kiadványt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a budapesti székhelyű Timp Kiadóval közösen adta ki.

A Regélők együttes tagjait – a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikás Ének Zeneiskola növendékeiként – a zene szeretete és a barátság lassan, az évek folyamán boronálta össze. Ami számukra nemcsak öröm és szerencse, de kihívás is egyben. Zenei világuk, eszköztáruk sajátos színezetű, hangszerelésünk akusztikus, főszerepben az ének-gitárral. Előadásaik tematikája a „gyökerekhez” nyúlik vissza, amihez kiapadhatatlan forrásként szolgálnak a népdalok, de szívesen merítenek a rockzene dallamvilágából is, és a mások által megzenésített versek mellett ők is igyekszenek rímeket dúdolhatóvá tenni. Különleges zenei csemegeként fordulnak a sokak által mára elfelejtett virágénekek felé igazolva azt, hogy az érzelem, az érzékiség és a dallam kölcsönhatásban álló fogalmak.