Rendezvények
Tea 6 után |
|
Besorolás: | - |
Időpont: | 2008. június 5. 18:00 |
Település: | Zenta |
Helyszín: | Városháza (díszterem) |
A Tragédia. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet társalgássorozatának harmadik tavaszi rendezvénye, amelynek meghívott vendége Jankovics Marcell budapesti Kossuth-díjas rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor. A társalgások szerkesztője és vezetője: Gruik Ibolya újságíró. A rendezvény támogatója a Szülőföld Alap, a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság és Zenta Község Önkormányzata. Lucifer S e sok próbára mégis azt hiszed, Hogy új küzdésed nem lesz hasztalan? S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen Gyermekkedély csak emberé lehet. – Ádám Korántse vonz ily dőre képzelet, A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. Madách Imre: Az ember tragédiája. XIII. szín, 3692–3702. sor „Virág a szakadék peremén” – Gondolatok egy készülő rajzfilm kapcsán • A „Virág a szakadék peremén” találó cím, amely Jankovics Marcell legújabb rajzfilmjének egyik kockáját hivatott felidézni: a szakadék szélén tántorgó Ádám pillantásától övezett kis sárga virág képét. Jankovics Marcell Az ember tragédiáját vitte ezúttal celluloidszalagra. A kis virághoz tartozik egy kis történet is az akkor épp görögországi nászútján járó fiatal grafikusról, aki az Olümposz szikláinak peremén egyensúlyozott kamerájával – bízva az orom szélén virító kis sárga virágban: „Amíg benne van a kamerában, addig nem esem le!” / Szerencsére a pici virág fókuszban maradt: ma is ott virít, a föld és a végtelen űr között, a XV. szín szakadéka szélén. De nevezhetném akár a XX. század szakadékának is. Kíméletlen és méltánytalan süllyesztőnek, ahol sorra tűnnek el (nagyritkán: fel) kárhozatra ítélt kincseink… / Csaknem két évtized… ennyi ideje készül Jankovics Marcell Madách-interpretációja… Tizennyolc éve próbál „elkészülni a nagy mű”, döcögve, meg-megállva, némi pénzmag előállta esetén egy-egy újabb „színnel” árnyalva a Tragédia „palettáját”. Az egyetlen szerencsénk, hogy az utolsó színt, azt az aprócska sárga foltot már felkente a mester. Így talán még remélhetünk… |
|
Frissítés időpontja: 2009-09-08