Rendezvények
Fedezd fel a Délvidéket! |
|
Besorolás: | - |
Időpont: | 2005. január 11. 18:00 |
Település: | Zenta |
Helyszín: | Zentai Alkotóház |
A Barangoló – a Délvidék első turisztikai kézikönyve című kiadvány bemutatója. A könyvet az egyik szerkesztő, Zsoldos Ferenc, valamint a fotók készítője, a természetvédelmi írások egyik szerzője, Gergely József mutatja be. Az esten a könyvet illusztráló fotókból alkalmi kiállítás nyílik. E kicsiny könyv értékét nem szakmai szempontok támasztják alá, hanem hiánypótló volta. Ez a kiadvány ugyanis az első magyar szempontú turisztikai könyv a Délvidék szépségeiről és értékeiről. Szeretnénk, ha ez valaminek a kezdetét jelentené, figyelemfelkeltő műnek szánjuk, s bízunk abban, hogy még nagyon sok, jobbnál jobb munka fog születni e témában. Az ötletet a könyv elkészítésére egyesületünknek, a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezetének (DMISZ) programjai során észlelt szervezői tapasztalatok adták. Egyesületünk tagjai ugyanis bejárták a Délvidéket, szórványmagyar területekre, eldugott kis falvakba is eljutottak. Akkor döbbentünk rá, hogy mennyire nem ismerjük szülőföldünket, a Délvidéket, pedig hallatlan értékeket rejt magában. Mi jellemezheti hát a többi fiatalt, aki még elhivatottságot sem érez a közössége iránt? Ezen változtatni akarunk, s ezért adtuk ki e kis könyvet is. Azt szeretnénk, ha a délvidéki magyarság fiataljai és kevésbé fiataljai vándorbotot, kerékpár- vagy akár személygépkocsi-kormányt ragadnának, s elindulnának felfedező útjukra a Délvidéken. Ha ezt megteszik, akkor fokozódni fog bennük a büszkeség, a kötődés a szülőföldjük iránt, s ez motiválja majd őket arra, hogy minél szebbé és jobbá tegyék ezt az elárvult tájat. Más megközelítésből pedig elsősorban a „világvégi” kis településeknek, ahol tényleg a „madár se jár”, nagyon nagy megtartó erőt fog jelenteni, főként lelkileg, de a későbbiekben reményeink szerint anyagilag is, ha idegenek látogatnak el hozzájuk, hogy megcsodálják falujuk templomát, szentképeit, melyek számukra oly természetesek. Ezzel a szórványmagyarságnak nő az önbecsülése, a büszkesége, amely új erőt ad neki ahhoz, hogy magyar maradjon, s ne írassa gyermekét szerb iskolába, ne küldje el messzi, szerb tájakra tanulni és dolgozni. Legyen inkább büszke kicsiny falujára, magyarságára, hitére, s ezt a hitet bátran, s ami fontosabb, a jövőbe vetett bizalommal adja tovább utódainak is.
|
|
Frissítés időpontja: 2009-09-08