Rendezvények

Kiállításmegnyitó. A Lakatos Demeter Csángó Magyar Kulturális Egyesület vándorkiállítása, amelyet Halász Péter budapesti néprajzkutató nyit meg.

„A Kárpátok keleti karéjától keletre, a Szeret folyó és mellékfolyói völgyében, az egykori Etelközben él a magyarság legkeletibb népcsoportja, a moldvai csángó. Történelmünk évszázadai során politikailag és földrajzilag sohasem tartoztak a történelmi Magyarországhoz, de Moldva a középkorban a Magyar Királyság hűbérese volt, így a XIII. századtól különböző okok miatt folyamatosan odatelepített vagy oda menekülő magyarok egyházi és politikai védettséget élveztek, s betagolódtak a Moldvai Fejedelemség társadalmi, gazdasági szerkezetébe. A XV. századtól a Magyar Királyság három részre szakadását és Moldva török fennhatóság alá kerülését követően az ott élő magyaroknak egyre többet kellett szenvedniük a hadak pusztításaitól nyelvi és vallási elszigeteltségük miatt. A XIX. században létrejött Romániában az erősödő vallási és politikai nacionalizmus másodrendű, elnyomott és jogfosztott állampolgárokká tette őket, ami a kommunista diktatúra idején az elviselhetetlenségig fokozódott. 1990 után életükben jelentős változások következtek be, s bár anyanyelvű oktatásra csak kis részben, vallásgyakorlatra pedig csak a templomokon kívül van módjuk, érdekérvényesítő szervezeteket hozhattak létre, az Európa Tanács is pozitív módon foglalkozott velük elismerve anyanyelvük és hagyományaik értékét.

A moldvai csángó magyarok iránt érdeklődő és értük tenni is akaró magyarországi embereket összefogó, 1990. szeptember 27-én bejegyzett Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő nevét viselő kulturális egyesület fő célkitűzése és feladata az egykori Etelközben élő csángók történelmével, népéletével, sorsával foglalkozók összefogása, tevékenységük összehangolása, művelődéstörténeti értékeinek széleskörű megismertetése, segítése. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, szobrokat és emléktáblákat állítanak, csángó füzeteket adnak ki, megjelentették névadójuk, Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő XX. századi moldvai magyar nyelvemléknek számító verseit.

1996-ban, a millecentenárium tiszteletére A moldvai magyarság évszázadai címmel kiállítást szerveztek a Magyarok Világszövetségének székházában, hogy a Magyarországtól elszakadt nehéz sorsú moldvai csángó magyarok se maradjanak ki a honfoglalás ezerszáz esztendős évfordulójának ünnepléséből. A kiállítás még 1996 nyarán elindult vándorútjára, s bejárta szinte az egész maradék Magyarországot, de eljutott néhány felvidéki városba is. Mindnyájunk öröme, hogy most a bácskai és a bánsági magyarok is megismerkedhetnek moldvai testvéreik hagyományos műveltségével. A kiállítás megnyitásának minden alkalma lehetőséget nyújt annak a kegyelmi pillanatnak a megvalósítására, amit a Lakatos Demeter Csángó Magyar Kulturális Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Domokos Pál Péter hagyott ránk. Azt kérte minden előadásának hallgatóitól, hogy naponta gyújtsanak meg egy gyufát, s amíg az elég, addig gondoljanak a világ legelhagyatottabb kisebbségére, a moldvai csángó magyarokra.” (Halász Péter)