Rendezvények

Brestyánszki és barátai: Érintetlen

Szereplők: Edvárd – Mezei Zoltán. Richárd – Magyar Attila m. v. Artúr – Kálló Béla. Margó – Tényi Edit m. v. Anamee – G. Erdélyi Hermina. At-hyn – Vukoszávljev Iván m. v. Aummadaa – Szedlár Rudolf m. v. Effektek, snitt, segédrendezés: Szőke Attila. Díszlet és jelmez: Aleksandar Senković. Zene: Pálfi Ervin. Konzultáns: Varga Tamás m. v. Súgó és ügyelő: Vresztyák Erzsébet. Fény: Flajsman Róbert. Hang: Matlári Miklós. Rendezte: Hernyák György.

Az előadás az Újvidéki Művészeti Akadémia 1996-ban végzett hallgatóinak rendhagyó osztálytalálkozója.

Az előadásról:
Brestyánszki Boros Rozália műve és Hernyák György előadása színházi terápia. Viviszekciós művelettel közelít hozzánk, s ennek az a sajátossága, hogy a munkát testre és hangra, mozdulatokra, gépies mozdulatokra s nem olcsó verbális nyelvre és kommunikációra alapozza. Mert az nincs, az elveszett. Mégis minden előadássá válik, kiváló előadássá, másmilyen előadássá, egyéni és kollektív élménnyé térben és téren kívül, az üvegablakon túl.
(Barácius Zoltán)
 
A tudományok fellendülése a szakdiszciplínák alagútjaiba kergette az embert. Minél többet gyarapodott tudása, annál inkább szem elől tévesztette a világ egészét és önmagát, s elmerült abban, amit Heidegger, Husserl tanítványa, szép és szinte mágikus formulával „a lét feledésé”-nek nevezett.
Az ember, akit Descartes egykor „a természet urává és birtokosá”-vá emelt, játékszerévé lett azoknak az erőknek (a technika, a politika, a történelem erőinek), amelyek meghaladják, túlcsapnak, uralkodnak rajta. Ezeknek az erőknek a szemében az ember konkrét létének, „életvilágá”-nak (die Lebenswelt) immár semmi értelme, semmi értéke sincs: eleve elenyészik, feledésbe merül.
(Milan Kundera)

Kissé megfélemlített az a ronda, ugató kiskutya, amelyik megorrolt rám, amiért bemegyek a házába.
Amikor hátat fordítottam neki, hallottam, hogy ott lohol a nyomomban.
Megfenyegettem az ujjammal, és alaposan lehordtam, mire az oldalára dőlt és azt vinnyogta: „Meg fogsz büntetni?
„Piszkosul” – feleltem.
Bepisilt félelmében.
(Graham Greene)

A lidércek a városban vannak, őrizkedjetek tőlük, azt üzeni a láp asszonya.
(Hans Christian Andersen)