Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

Csáth Géza – Fekete Péter: Emma

Besorolás: -
Időpont: 2007. január 18. 19:30
Település: Szabadka
Helyszín: Népszínház (Kamaraterem)

Szereplők: Ádám – Pálfi Ervin. Emma – G. Erdélyi Hermina. Csáth Géza – Péter Ferenc. Zöldi – Mezei Zoltán. Mariska – Körmöci Petronella. Frigyes – Szőke Attila. Gábor – Ralbovszki Csaba. Jausz – Kálló Béla. Irma – Vuković Suzana. Eszter – Vicei Natália. Szladek – Mess Attila. Apa – Csernik Árpád. Irodalmi konzultáns: Dévavári Zoltán. Dramaturg: Brestyánszki Boros Rozália. Rendezőasszisztens: Szőke Attila. Díszletterv: Black Point Art m. v. / Horgas Péter m. v. Jelmezterv: Kreszánkó Viktória. Zene: Borago m. v. / Lajkó Félix m. v. Mozgás: Döbrei Dénes m. v. Súgó: Vrestyák Erzsébet. Ügyelő: Kortoba Júlia. Kellékes: Szabó Cibolya Gábor. Fény: Flajsman Róbert. Hang: Matlári Miklós. Rendezte: Fekete Péter m. v.

Az előadásról:
A XX. század elején játszódó történet 12-13 éves diákok életét mutatja be, akik játékaikon, csínytevéseiken, barátságaikon át sodródnak egyre mélyebben a számukra determinált végzetes sors felé. Halálhírekkel, kivégzésekkel vannak körülvéve, és egy idő után elkerülhetetlen, hogy maguk is megpróbálják utánozni és kiváltani a halált. Eleinte állatkínzásokkal kísérleteznek, majd egymáson "játsszák" el, míg be nem következik az elkerülhetetlen tragikus végkifejlet.
A gyermekkor és a kis Emma mindegy narkotikus vízió/emlék ágyazódik Csáth ópiummal átitatott, szabadkai, szecessziós hangulatú világába.

Csáth Géza naturalista írása erősen önéletrajzi elemekkel tarkított történet arról, hogy a gyerekekre, és alapvetően magára az emberre gyakorolt fizikai és "lelki terror" milyen torzulásokhoz vezethet.
Fekete Péter mámoros álomvilágot teremt. Egyes képeket hosszan kitartva lassan ringatja a nézőt egyre távolabbra a valóságtól. A berendezett tér adta bódító hangulatot erősíti és egészíti ki a zene.
Fekete Péter rendezése ez, kétségtelen, hiszen a narrátor olykor mint egy varázsló sétálgat észrevétlenül a szereplők között, a néző számára is kiszámíthatatlan, mikor hol fog felbukkanni.
(Sáfrány Eszter)


Frissítés időpontja: 2009-09-08