Folyóiratok

Kalangya, VIII. évfolyam (1939. október) 10. szám

Kázmér Ernő: A lélekelemzés egyéni, társadalmi és irodalmi hatóerejéről

Néma barázdán, dübörgő gyárnál,
gyanús volnál, ha mégis itt járnál,
szemed ha kastélyt és viskót mérne,
utadon titkon
hét ember-kopó mindig kísérne.
Újrázhatnád a hat napi járást:
papod nem adna éjjeli szállást,
meleg kályhánál nem melegednél,
csak a pipázva
didergők között, fázó tüzeknél.
S az ő szavukban szitok a szentség,
de lásd: csak másnak űztek szerencsét,
s reményük mindig tövisre hágott…
Magad vallanád:
itt nem váltották meg a világot.
Mégis ők adnák alád a párnát,
s álmodnád rajta milliók álmát,
milliók álmát, idők bús vágyát:
szegények kurta
és csillagtalan, rossz éjszakáját. [464]

Oldalszámok: 34