Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Bácsfeketehegy
Bácsfeketehegy
Település neve az ország nyelvén: Feketić
Irányítószám: 24323
Körzethívószám: +381 24
Körzet: Kishegyes
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.feketics.com
 1465-ben a Maróthiak birtokaként említik Feketeegyház néven, valamint 1476-ban is. Később gazdát cserélt. Egy 1496. évi II. Ulászló-féle oklevél szerint Belmosevics Milos Mátyás királytól kapta Fejéregyházat, Feketeegyházat és Boziabokor pusztát.

1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal Feketehegy névvel találjuk a török defterekben a szabadkai nahijéhez sorolva. A falu eredeti nevét az új szláv népek a török korban Feketicsre változtatták, melyet a magyarok ismét Feketehegyre magyarosítottak vissza. 1652-ben Wesselényi Ferencz birtoka volt, 1655-ben Wesselényi Ádámé lett. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Szekitytyel párhuzamosan van feltűntetve Feketity puszta, a Krivája nyugati partján egy régi templomhelylyel. Alatta van Velity puszta szintén egy régi templomhelylyel. 1780-ban Feketity és Velity puszták a verbászi uradalomban említtetnek. 1784-ben a helytartótanács 250 kúnhegyesi ref. magyar család kérelmére megengedte, hogy Bácsban telepedhessenek le Feketetó pusztán. 1785 óta Feketics Újverbász határához tartozik. 1785-ben 210 család (963 lélek) telepedett le Kúnhegyesről Feketity pusztán és már júniusban engedélyt kértek paplak építésére s paptartásra. A letelepültek, kiket az éhség hozott ide, már 1788-ban a pestmegyei Feketetóra akarnak elköltözni, de a vármegye nem engedi őket eltávozni.

A XIX. század elején szépen fölvirágzott: iparosai, a kovácsok, lakatosok stb. 1826-ban kaptak céhszabadalmat. Az 1820-as évektől a szomszédos Szeghegyről németek szivárogtak be a faluba, majd lassan a falu lakosságának 1/3-át tették ki. Földesura ekkor is a királyi kamara volt. Az ág. ev. anyaegyház 1860-ban alakult. A Schlesinger-Polyákovics-féle feketehegyi pusztát özv. báró Orczyné vette meg 510.000 forintért. Ugyanebben az évben a feketehegyi uradalmat báró Piret Béla cs. kir. kamarás vette meg 545.000 forintért. A község régi pecsétje 1792-ből való. Határa 10.472 kat. hold. A község határában van a Piret-féle puszta, a hol a báró Piret-féle új kastély van.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc tragikusan érintette Feketehegy magyar lakosságát. 1849. januárjában a hadi helyzet úgy hozta, hogy a honvédek védtelenül hagyták Bácska ezen részét. Január 23-án 2 órakor, a Finta hegyről érkező szenttamási sáncok szerb védőinek közeledtére a falu lakossága a vérengzésektől félve menekülni volt kénytelen – Mária-napi szaladás. Kiskunhalas és részben Soltvadkert fogadta be a menekülő lakosságot. A visszamaradt nemzetőrök mind egy szálig elestek, és a falu református lelkésze Berhidai Keresztes József is mártírhalált halt. 1849 július 9-én Wetter és július 14-én Guyon itt verték meg az osztrákokat. Ennek emlékére Szeghegy, Kishegyes és Bácsfeketehegy érintkező pontján egy vasobeliszk-emléket állítottak fel. A századfordulóra Bácsfeketehegy már saját vasútállomással, postával és távíró-állomással rendelkezik. 1913-ban megépült Gutwein és társa gőzmalma, amellyel elkezdődött a település villamosítása is.

A községben ebben az időszakban öt felekezetnek van temploma és imaháza. Közülök a református magyar templom 1802-ben, a református német templom 1872-ben, az ág. ev. 1905-ben, a nazarénusok imaháza 1880-ban, a baptistáké 1899-ben épűlt. A lakosok polgári olvasókört, függetlenségi kört, népkört, társaskört, földmívelő-egyesületet és tűzoltó-egyletet tartanak fenn. Göttel Jánosnak és Tattler Jánosnak pedig téglagyárai vannak itt.

1857-ben 2719 magyar, 996 német és 136 izraelita lakja. Az 1900. népszámlálás adatai szerint Bácsfeketehegyen volt 5537 lélek 1215 házban. Anyanyelv szerint 3621 magyar, 1891 német, 13 tót, 13 szerb, stb. Vallás szerint 291 róm. kath., 1338 át. ev., 3583 ref., 120 izr. stb.

Az első világháború után 1920. június 4-én a Trianoni egyezmény értelmében Bácsfeketehegyet Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, és Feketics-Crno Brdo néven említik a továbbiakban. 1920-ban Tománovity-féle birtokon egy kis falu létesült, Novo Selo néven. Lakosai a szerb önkéntesek családjai kaptak engedélyt a letelepedésre, akik a Dalmáciából, Likából és Hercegovinából érkeztek. Azonban 1941-ben a magyar katonai hatóság kitelepítette innen a szerbeket, és helyükre 35 bukovinai székely családot telepítettek Andrásfalváról, őket azonban 1944 október 18-án a bevonuló Szovjet hadsereg késztette menekülésre.

A háború befejeztével a fennmaradó német telepeseket kitelepítették, helyükre 400 montenegrói települt Kotor és Herceg Novi környékéről. Az agrárreformok, munkaakciók és rohammunkák korszaka volt ez. Lebontott szállásokból felépítették a szövetkezeti otthont, ahol helyet kapott a mai napig működő helyi színház is. Különböző csoportosulásokból szövetkezeteket alkottak (Jadran, Nikola Gyurkovity, Jövő, Feketics). Ezek 1953-ban egyesültek, létrejötta a Feketics Társadalmi Mezőgazdasági Vállalat, amely több száz munkást foglalkoztatott. 1967-ban elkezdődött a falu vízvezetékrendszerének kiépítése, 1980-tól pedig az utcák aszfaltozását is megkezdték.

Földrajzi koordináták: +45° 40' északi szélesség, +19° 42' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:
Régi képeslap
Régi képeslap
Régi képeslap
Régi képeslap
Bácsfeketehegy madártávlatból
Bácsfeketehegy madártávlatból
Református templom
Református templom
Református templom
Református templom
Református templom
Református templom
Az általános iskola épülete egy régebbi képen
Az általános iskola épülete egy régebbi képen
Demográfiák (7)    Intézmények (12)    Rendezvények (202)

Frissítés időpontja: 2011-11-18