Települések
|
Horgos
Település neve az ország nyelvén: HorgošIrányítószám: 24410 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Magyarkanizsa Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.horgos.rs |
| A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is. A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében. Horgos név az írott forrásokban 1640 tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát Boda György magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-rétben. A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződik a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerülnek. 1689 óta Horgos és a mellette levő Szentpéter pusztákat felerészben a szegedi milícia, felerészben a martonosi sánc bírta, s így egyik vármegyének sem voltak alávetve. 1746-ban e két puszta Draskovics bodrogi főispánnak adatott új vármegyéje számára, de csak elvben, mert mint militáris terület nem volt elfoglalható. 1746. február 22-én írja a királynő, hogy Martonosnak elég földje lévén a megélhetésre, e két pusztát a kincstár részére el kellene adni. Kedl kamarai admin. 12 ezer forintra becsüli, de eközben Kászonyi József és Kárász Miklós szegedi főjegyző Bécsben már 15 ezret ígértek érte, de a kamara kevesli az összeget. 1749-ben Tiszaszentpéter és Horgos pusztákat Andrássi Zsigmond, Kárász Miklós és Martonos lakosai közt osztja fel a kamara. Az Orditó vagy Gulyás halomtól kezdve észak felé egészen a Börcsök halomig és a Ladó nevű tóig, innen egyenesen a Lapis halomig, innen ismét a horgosi kettős halomig a martonosiaké lesz . Ezen puszták a szegedi földektől is elválasztatnak, a Paphalomtól kezdve a Buzogány halomig, innen a szeged-szabadkai útig, s ezen út mentén a Kőrös érig, s a szeged-szabadkai határdombig. Ezen terület pedig Kárász és Andrássi részére osztatik fel. A határőrvidék feloszlása után, 1751-ben a másik részt is Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg lett, aki Horgost betelepíteni kezdé. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. 1772ben Horgos új lakosai Bács vármegyét kérték, hogy érvényesítse befolyását, hogy a falu Bácshoz tartozzék. Ennek azonban nem lett meg a kívánt eredménye. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos jött melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját. A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött. Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott, Trianonban, egyetlen csongrádi településként a délszláv királysághoz csatolták. A 20. század elején 18.539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7.275 lakosa volt. 1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű személyt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 magyart lőttek agyon. A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide. A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945 után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával. A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van. Művelődési otthonában a Bartók Béla Művelődési Egyesület működik. Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik, a horgosi határátkelőhely pedig az egyik legfontosabb összeköttetés Európa felé. |
|
| Földrajzi koordináták: | +46° 9' északi szélesség, +19° 58' keleti hosszúság |
Nagyobb térképre váltás |
|
| Fényképgaléria: |
|
| Demográfiák (7) Intézmények (11) Rendezvények (52) | |
Frissítés időpontja: 2011-10-10
Fejlesztette: GAS Softwares