Települések

	Zentagunaras Település neve az ország nyelvén: Novo Orahovo Irányítószám: 24351 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Topolya Ország: Szerb Köztársaság
A falu határa 1702-ig Zentához tartozott. A terület és a falu korábbi elnevezései: Zentagunaras (Senćanski Gunaraš) 1900-ig, azután Külső járás (1907), majd ismét Zentagunaras, 1946-tól Orahovo, majd 1948-tól Novo Orahovo. E település Topolya község keleti szegletében fekszik, ahol a község középső és nyugati részétől eltérő fejlődési irányok voltak tapasztalhatóak. Helyrajzilag, a település a Csík ér völgye melletti löszfennsíkon terül el. A terület és a település közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. A falu a Szabadka – Csantavér – Szenttamás és a Zenta – Topolya útvonalak kereszteződésében alakult ki. Ez utóbbi út a hatvanas évek végén szilárd alapot és aszfaltburkolatot kapott, s most a Tiszatájat a Dunatájjal összekötő regionális főútként működik, Bolmán és Erdőd irányában. A település Szabadka és Zenta községekkel határos, Topolya központjától 15, Zentától 27, Csantavértől (Tornyoson keresztül) 13, Szabadkától (ugyanezzel az úttal) 30 km távolságra esik. Topolya. Zenta, Szabadka, Csantavér irányában napi több autóbuszjárat közlekedik. A közvetlenül szomszédos településekkel (Bogaras, Gunaras, Brazília, Pobeda) helyi, mezei utakkal van összekötve. A település lakosságának létszáma fokozatosan csökken, mely a Vajdaság falvaiban tapasztalható általános mutatókkal áll összhangban. Az okok immár jól ismertek – a születési számarány hirtelen csökkenése és a nagyobb ipari központokba, munkahely végetti elvándorlás. Jellemző adat, hogy 1961-ig a lakosság számát illetően csak kisebb ingadozások voltak tapasztalhatóak, az említett évszám után jelentősebb csökkenés következett be, amely egybeesik az általános gazdasági és társadalmi változásokkal. Zentagunarasra 1946-ban megközelítőleg 360 ruszint telepítettek be, akik a település új részében telepedtek le. Ezek a telepesek az ún. belső telepítés keretében érkeztek, többnyire Ruski Krsturról. A település régi, kereszt alaprajzú, út menti részéhez tervszerűen lett hozzácsatolva Novo Orahovo, a kereszt alaprajz déli és keleti ága között. Így az új, szabályzott utcahálózat szervesen beilleszkedik a régi környezetbe. Ezen a részen ingyen kaphatott telket, aki építkezni szeretett volna. Abban az időben sok tanya pusztult el, a tanyasiak pedig az új negyedbe költöztek be. A betelepített ruszinok szintén itt építették fel otthonaikat. A házak pannon típusú, korszerűen épített otthonok, nagy udvarral és kerttel. Az összlakosság egy része a szétszórtan fellelhető tanyákon lakik. Az utóbbi évtizedekben a tanyák száma jelentősen lecsökkent, bár jónéhány szállás még ma is lakott, mely természetesen indokolt, mivel a szállások, mint önálló termelőegységek, a megváltozott felszereltségi feltételek között egész sor előnnyel bírnak. A tanyák különösen gyakoriak a Csík völgye és a Szenttamási út mentén, valamint a topolyai határ útjával párhuzamos, három mezei út mentén. Több helyen a tanyák sorokba tömörülnek, ilyenek a Kadvány-sor, a Kis-sor, vagy a Domján-sor. Egyes családok nemritkán nemzedékeken keresztül fenntartanak egy-egy ilyen szállást, ezért családneveik az utak, sorok, iskolák, legelők és dombok helyneveivé válhattak. Zentagunaras társadalmi gazdasági besorolása alapján falusi település, a mezőgazdaság vezető szerepe miatt. Ezt bizonyítja a munkaképes lakosság szakmai eloszlása is. A mezőgazdaságon kívüli munkahellyel rendelkezők nagyobb része Topolyán dolgozik. A mezőgazdaság társadalmi ágazatát a volt Engelmann-birtokon működő mezőgazdasági munkaszervezet képviseli. E vállalatnak jószágátvevő állomása, kereskedelmi részlege, gépállomása és nagyobb, növénytermesztő, valamint állattenyésztő gazdasága van. A munkaszervezet, szétágazó együttműködési kapcsolataival jelentősen hozzájárult a magángazdaságokon folyó termelés fejlesztéséhez. A településen 1981-ben 681 földműves magángazdaság működött, melynek összesen 151 traktora és 13 arató-cséplője volt. A felaprózott magángazdaságok nagy mennyiségben, piaci igények kielégítésére búzát, kukoricát, cukorrépát és napraforgót termelnek. A hagyományos állattenyésztő ágazatok igen fejlettek. Leginkább a sertéshizlalás és a szarvasmarha-tenyésztés tűnik ki, melyek az állatállomány nagyságát tekintve felülmúlják a vajdasági átlagot. A község területén itt a legfejlettebb a juhtenyésztés: a községben fellelhető juhállomány egynegyede Zentagunarason található. Kedvező fejlemény, hogy a legutóbbi évtizedben a juhállomány 52%-al növekedett. A baromfitenyésztés a tartományi átlagnak felel meg, ami azt jelenti, hogy nem használják ki az összes kedvező körülményt. A harmadlagos tevékenységek gyengén vannak jelen. Sok szolgáltató kisiparos szakma hiányzik. Az 1981-es népszámláláskor a falunak 730 háztartása volt. 1991-ben 2263 lakosából 1887 magyar, 216 ruszin, 57 szerb, 2002-ben pedig a 2029 lakosából 1737 magyar, 181 ruszin, 59 szerb.
Földrajzi koordináták:	+45° 51' északi szélesség, +19° 46' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Zentagurasa képekben Katolikus templom Községháza Egészségház Iskola Engelmann-kastély
Demográfiák (7) Intézmények (5) Rendezvények (10)

Frissítés időpontja: 2011-10-21