Települések

	Verbász Település neve az ország nyelvén: Vrbas Irányítószám: 21460 Körzethívószám: +381 21 Körzet: Verbász Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.vrbas.net/
A település neve először 1213-ban Orbasz formában jelenik meg, Verbász formában pedig 1387-ben említik oklevelekben. Maga a szó szláv eredetű s fűzfát jelent. Verbász folyó már a rómaiaknál Vrbus, Vrbanus név alatt volt ismeretes. A valamikori bácsmegyei Ó- és Új Verbász községek a Ferenc- csatorna déli partján terültek el. A verbászi határ 1426-ban magában foglalta a Csikád, Mezőtúr, Vizes-túr nevű kúriákat. Egy 1526 előtti térkép Bácsban Verbász helyén Vrbász-t jelez. A török defterek a bácsi nahijében sorolják fel Verbászt 1590 ben 36 adózó házzal. 1655-ben Wesselényi Ádám tulajdonában voltak Szentiván, Sztup, Fülepi, Verbacz stb. bácsmegyei birtokok. Bács vármegye 1699. évi összeírásában Verbász még nem szerepel az adózó falvak névsorában. Az 1700. évi Olber féle összeírásban Verbász már falunak ven feltüntetve, amely azonban akkortájt kezd csak telepedni, mert az 1702. évi kamarai jegyzékben Verbász másnéven Füzes még új falunak van mondva. Verbász az 1715. évi vármegyei adóösszeírásban 37 adózóval szerepel. 1717 ben az adóösszeírás Verbászt nem említi fel, mert Verbász és Szivac lakosságát Herberstein szegedi parancsnok elcsábítván, katonai helyekre költöztette, minek következtében e helyek elnéptelenedtek, de 1719-ben ismét 18 jegyzett adófizető volt Verbászon, és 1722-ben már 81 adózóval szerepel Verbász. 1744-ben a verbásziak a nagy terhek s robotok miatt másfelé szöktek, vándoroltak el. Az 1768. évi kamarai térképen Verbász falu a Telecska alján, mai helyén van feltüntetve, s hozzá tartozik a falutól délkeletre elterülő 5233 holdnyi Verbász puszta is. A faluban abban az időben 183 rác család lakott, a 1779-es adatok szerint pedig Verbászon 242 házban 216 rác család lakott. Verbász határa 1783-ig Kis Dobra, Parasztinác, Csornok és Feketics pusztákból állott, de a lakosság a nagy határral járó terheket nem viselhette el, s így Parasztinác egy részét s egész Feketityet új falu telepítésére engedte át. Így keletkezett Ó-Verbásztól nyugatra 1785-ben Új-Verbász németországi telepesekkel. 1786-ban Verbászon 250 házban 178 család volt. Óverbászon 1850-ben evangélikus anyaegyház alakult. A településen volt még görögkeleti templom és zsidó imaház. Új verbászon az ág. ev. és ev. ref. templomon kívül az 1874-ben szervezett római keresztény lelkészség 1885-ben templomot is kapott. A településen működött eredetileg még az evang. egyházmegye által fentartott 4 osztályú gimnázium. Újverbász viszontagságait 1849-ben az ottani ref. lelkész Kármán Pál írja le részletesen nejéhez intézett egy levelében (Vasárnapi Újság, 1891. 37. sz.). Óverbász pecsétjének körirata: »Sig. Reo Caal. Poo. Vetus. Veibasz.« (Használatban 1826-41 között). Az új-verbászi pecsét körirata pedig: »Sig. der Gomeinde Nei Verbasz.« (Használva 1786-ban) Az 1890. évi népszámlálás szerint Ó-Verbászon volt 4952 lélek 726 házban. Anyanyelv szerint 1936 német, 1669 szerb, 226 magyar. Vallás szerint 1658 gkel., 1548 ág. ev., 188 rk. A község határa 11763 kataszteri hold. Ugyanekkor Új-Verbászon volt 5859 lélek 890 házban. Anyanyelv szerint 5111 német, 642 magyar. Vallás szerint 3508 ág. ev., 1517 ev. ref., 560 rkat. A község határa 8585 kataszteri hold. Óverbásztól délre Kis Kér felé nagyobb körsánccal erősített régi földvár van, melyet Csornok sáncnak neveznek. Óverbászon 1910-ben a 7464 lakosból 2571 volt német nemzetiségű, a többi magyar, ruszin és szerb. Újverbászon 1910-ben 6924 lakosból 5 171 volt német nemzetiségű. A második világháború vége előtt a település lakóinak többsége német ajkú volt, akiknek nagy részét kollektív bűnösség vádja alatt 1945-ben lágerekbe hurcolták, másik részük pedig már korábban elhagyta a vidéket. A németek helyére főleg szerbeket és montenegróiakat telepítettek. Magának Verbász városának 1991-ben 25 858 lakosa volt. Ebből szerb 9008 (34,9%), montenegrói 8943 (34,7%), magyar 2414 (9,4%), ruszin 1716 (6,7%), jugoszláv 1547 (6,0%), ukrán 773, horvát 590, német 119, szlovák 105, macedón 98, muzulmán 62, cigány 49, albán 44, szlovén 42, orosz 31, bunyevác 19, bolgár 15, cseh 11, román 6, vlah 2, egyéb 73, ismeretlen 93, régió 69, nem nyilatkozott 29 fő. 2002-ben 25 907 lakosa volt. Ebből szerb 10 670 (41,2%), montenegrói 7 785 (30,0%), magyar 2 003 (7,7%), ruszin 1 478 (5,7%), ukrán 745, jugoszláv 529, horvát 427, német 106, szlovák 89, macedón 84, szlovén 46, orosz 44, cigány 40, muzulmán 40, cseh 17, bunyevác 16, bolgár 14, albán 13, bosnyák 10, román 7, gorai 1, egyéb 46, nem nyilatkozott 904, ismeretlen 682, régió 111 fő.
Földrajzi koordináták:	+45° 34' északi szélesség, +19° 39' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Verbász régi képeken Evangélikus és református templom Kendergyár Tábori Mihály vendéglője Főgimnázium Főgimnázium Zsilip a Ferenc csatornán Felső zsilip Verbász Katolikus templom Evangélikus templom Lutheránus templom Metodista templom Metodista templom Református templom Unitárius templom Ortodox templom Községháza Szökőkút Gimnázium épülete Vasútállomás 1941-45-ös emlékmű
Demográfiák (7) Intézmények (3) Rendezvények (0)

Frissítés időpontja: 2011-12-07