Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Ada
Ada
Település neve az ország nyelvén: Ada
Irányítószám: 24430
Körzet: Ada
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.ada.org.rs , www.adacity.com/
Ada község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből, a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki. Magát a községet Ada városka mellett Mohol, Törökfalu, Valkaisor és Völgypart települések alkotják, lakosainak száma pedig megközelítőleg 24 000.

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások.

Ada már IV. Béla király idejében személynév volt, ehhez azonban a Bács vármegyei Ada helységnek semmi köze, mert nevét a török ada (hada) szóról kapta, amely szigetet jelent, éppen úgy, mint a város régebbi neve az Osztrova is a szláv nyelvekben szigetet jelent. Ezen város a Tisza partján van Zenta alatt, az Orompartok felől kelati irányban haladó Osztrova patak torkolatánál.
A rendelkezésünkre álló legrégibb ismert magyar származású adat, egy 1198-ból származó dokumentum, amelyben Asszonyfalva néven említik.

Fridrik Tamás (Bács-Bodrog vm. népsz. leírása 226. lapján) azt mondja, hogy Osztrova hajdani cseh község volt, a Zenta felőli országút mellett a Tisza felé eső ún. Puszta templom nevü határrész körül, de az 1530 körül a török által elpusztult, a
lakosság pedig az Osztrova-bara posványságából kissé kiemelkedő partra menekült s itt rejtőzött el földalatti üregekben. Ezen helyet a zentai főőrség Adicának nevezte, azaz kis szigetnek. A néptradicióból vett ezen adatokat a csehek ily korai ittléte miatt Steltzer Frigyes (Újvidék, 1879. ) méltán kifogásolja. A mohácsi vész előtt nyomát sem találni ily nevű helységnek a Bácskában, sőt a mai Ada körül akkor a régi Asszonyfalva volt, talán épen az említett Pusztatemplo m területén.
Valószínűbb, hogy a cseh Osztrova vagy török Ada nevű helység csak a török hódoltság végével keletkezet, a török defterekben sem fordul elő a neve.

A Csernovics Arzen-féle rácokkal 1694. körül benépesítve szintén tiszai határőrvidéki katonai sánc lett. Az 1699. évi tervezet ugyan még nem említi, így az 1702. évi sem, hasonlóan gróf Thournon sem sorolja fel 1702-ben az alakítandó új Bodrog vármegye helységei között, Zenta, Mohol , Petrovoszelo stb. mellett (lásd Petrina). Mely évben lett
Ada is katonai sánc, nem tudni pontosan. 1717-ben Osztroho név alatt említtetik.
A „temesi Bánságinak” egy 1723—25. évi térképén a Tiszának bácskai oldalán Ada (Hata névalakban) is már fel van tüntetve Zenta és Mohol között, tehát már falu volt . 1736-os dokumentum szerint pedig Oszrova vagy Ada a tiszai határőrvidék adójának 5 százalékával volt megterhelve. Ezen évekből való más okiratok is e kettős néven említik mint határőri katonai sáncot, mely 69 határőrt tartozik kiállítani, pedig 200 megadóztatható egyén lakik e helységben, melyhez Bánovce, Csanadszki és Novoszeló nevű puszták is tartoznak.

1751-ben a tiszai határőrvidék véglegesen megszűnt és így Osztrova vagy Ada is a kiváltságos tiszai kerületnek egy tagját képezte, amely 1791-ben tiszai koronakerületté lett, ami a határőrök előnyjogainak megnyirbálásával járt. Az elégedetlenség a határőröket e terület elhagyására késztette, sokan a mai Ukrajna területére költöztek. Hogy a határőrök tömeges kivándorlását megakadályozzák, a kamara kénytelen volt a határőrök számára bizonyos jogokat biztosítani. Ennek érdekében Mária Terézia felszabadította őket a különféle járadékok fizetése alól, kivételt csak a kincstárnak fizetendő adó képezett. Ennek ellenére mégis sokan elköltöztek, így munkaerő hiány jelentkezett, s ezért újabb betelepítéseket kellett végezni, aminek következtében lakossága nagyszámú magyarral, szlovákkal és bunyeváccal gyarapodott. A területe csak 1848-ban kebeleztetett be Bács vármegyébe.

A helység neve 1800-ig Ostrovaseu Ada volt, 1836-ban pedig mezővárossá lett. E törekvő város további sorsát lásd Fridrik Tamás adai tanítónak említett munkájában a 227—236. lapon, (lásd még a IV. kötet 3. lapon.) Adának mostani határrészei: Pecér, Macedónia, Tatárszelló és Budzsák nevü belső földek, továbbá a szálásföldek, a Nagyvölgyön inneni és túli tornyosi földek.

1848-ban az úrbéri viszonyok megszűnésével erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésnek indul a település. A bécsi kamarilla Ada határában igen nagy földterülettel rendelkezett, amelyet az 1879-ben kiadott egyezmény értelmében a város polgárai megszerezhettek. A földosztás azonban visszaélésekre adott lehetőséget és csak azok jutottak földhöz, akik már régebben is rendelkeztek vele, ami nem kis elégedetlenséget váltott ki a lakosság egy részénél.

A gazdasági fejlődés a XIX. század folyamán indul el, és Ada 1836-ban már mezővárosi rangot és hozzá tartozó címert is kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a pravoszláv egyház, 1760-ban pedig a római katolikus egyház is létrehozott itt iskolát és plébániát (addig zentai filialis volt), majd 1795-ben temploma épült. 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A település 1870-ben megváltotta magát a földesúri terhek alól.

A század közepén a város már saját kórházzal és gyógyszertárral is rendelkezett. Ugyanebben az időszakban kezdi meg működését a posta és a távirda is. A további feljődés következtében 1889-ben Ada csatlakozik a helyi vasúthálózathoz, 1908-ra pedig már saját villanytelepet építenek a városban.

Ada a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott, 1918-tól az Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, egészen 1944-ig. Adát 1944. október 8-án „szabadította” fel a Vörös Hadsereg. Itt is megalakult a Népfelszabadító Bizottság helyi szervezete. Az oroszok megérkezése előtt azonban már 200 embert foglyul ejtettek, akik közül 16-ot azonnal kivégeztek, a megmaradottakat éheztették és kínozták. Az adai áldozatok száma kb. 30 főre tehető.

Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.

Földrajzi koordináták: +45° 80' északi szélesség , +20° 13' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:
Ada képekben
Ada madártávlatból
Ada madártávlatból
Adai katolikus templom
Adai katolikus templom
Adai pravoszláv templom
Adai pravoszláv templom
A valamikori izraelita templom
A valamikori izraelita templom
Az adai-padéi komp régen
Az adai-padéi komp régen
Demográfiák (7)    Intézmények (31)    Rendezvények (259)

Frissítés időpontja: 2011-10-08