Települések
|
Topolya
Település neve az ország nyelvén: Bačka TopolaIrányítószám: 24300 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Topolya Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.btopola.org.rs/ |
| Topolya török kori telep, mely először a török defterekben a szabadkai nahijében említtetik 1580-ban 21, valamint 1590-ben 23 adózó házzal Kisbajsa vagy Topoly a néven. Topolya a hajdani Fibajcs (Fibaych) helyén terül el. A Fibajcshoz kapcsolódó első írásos említés 1462-re tehető, amikor Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek több települést ajándékozott, köztük Fibaychot is. Szelepcsényi György kalocsai érsek 1665. évi összeírásában is találkozunk Topoly a nevével. A helység a török időkben elnéptelenedett és 1731-ben mint puszta említtetik. 1740 előtt Hegyes, Kúla, Emusics pusztákkal együtt a péterváradi katonai sánchoz tartozott. 1750-ben már kezdenek gondoskodni a puszta betelepítéséről. Grassalkovics kamarai elnök TopoIya pusztát legalább 200 magyar vagy tót katolikus családdal akarta betelepíteni. E célból Csicsovszki Ferenc szabadost küldte ki , hogy ilyen idetelepedő családokat szedjen össze. Ajánlólevelében a feltételek is elő voltak sorolva. Az új falu telepesei nem örökös jobbágyok, hanem szerződéses lakosok lesznek. Építhetnek szilárd házakat, és minden vármegyei közteher alól 4, a kamarai adó alól 2 évre lesznek felmentve, ezután pedig az utóbbinak 400 forintot és a gabonatermelésből heted részt tartoznak adni. A papi tizedet nem fizetik, a kerti vetemények a dézsma alól fel vannak mentve. Korcsmát okt. 1-től márc. 30 ig tarthatnak szabadon. Fát a kamara csak építésre ad. A telepeseknek szabad házukat elhagyni s eladni, de az eladási ár tizedrésze az uraságot illeti meg. A telepedés ez évben meg is történt. 1753-ban Csupor Ádám ménese gázolta el a telepesek vetéseit, melyet a kamarától kapott 114 mérő búzán termesztettek. Ezáltal nagyon megkárosodtak és sokáig kellett emiatt sínylődniök kenyér nélkül. 1756. évre a vármegye részéről Topolya magyar falu 600 frt. adóval volt megterhelve. Az 1768. évi kamarai mappa szerint Topolyá n 182 római katolikus magyar és tót család lakott, az ide tartozó Emusics pusztával is. Az 1772. évi rendezéskor Emuzsics püspök urbérileg Topolyához csatoltatott. 1786-ban új úrbéri rendezés volt. A lakosság ekkor mind magyar volt. 1792-ben Topoly a község a robotot készpénzben váltotta meg. Volt itt 411 házhelyes jobbágy (312 telek) és 105 házas zsellér. Ezen kincstári falut a király 1803-ban Kray Pálnak adományozta katonai érdemeiért. 1805-ben 650 ház és 4000 lakos volt Topolyán, még ugyanebben az évben Kray Pál Pesten bekövetkezett halála után ennek fia Ferenc utánna járt, hogy Topolya mezőváros lehessen évi 3 országos vásárral, amit a vármegye is pártolt, mire aztán 1806-ban Topolya csakugyan mezővárossá lett. E mezővárosnak egyik nevezetessége a Kray családnak szép rokkokő stílusú kastélya és angol-kertje, melyből 1848-ban a szerbek az utolsó Krayt elfogva Temesvárra vitték fogságba. Halála után veje: gróf Zichy János lett a Topolya-i birtok ura 1852-ben. A római keresztény lelkészség 1750-ben létesült, a templom 1764-ben épült, belseje 1888-ban megújíttatott. Ennek helyébe később földesura vallásos bőkezűségéből egész új templom épült, mely 1905. júliusában szenteltetett fel. 1906. ápr. 19-én nagy tűzvész pusztította el a község egy részét. Az 1900. évi népszámláláskor Bácstopolyán volt: 12029 (1890-ben 10816) lélek 2212 házban. Anyanyelv szerint 11757 magyar, 166 német, 21 tót, 2 oláh, 3 rutén, 4 horvát, 38 szerb és 38 egyéb. Vallás szerint 11181 rk., 13 gkath., 12 gkel., 126 ág. ev., 95 ev.ref., 569 izr., 32 egyéb. A község határa ekkor 25163 kataszteri hold volt. Ebből 1893-ban a községnek volt 764, gr. Zichy Jánosnak 2061, Tóth Istvánnak 222 hold. Emusics puszta szintén gr. Zichy János és közbirtokosok tulajdona. Az 1904. évi miniszt. rendelet a községnek eddig hivatalos Bácstopolya nevét egyszerűen Topolyára változtatta. Jelentékenységénél fogva az országos törzskönyvbe felvétetik a hozzátartozó Ernőd puszta is (eddig Emusitz). Topolyának nevezetessége volt a derék Hadzsy János orvos, ki ügyességével messze vidéken mint csodaorvos volt ismeretes és aki Topolya közéletében is nagy szerepet játszott. (Meghalt 1902-ben). |
|
| Földrajzi koordináták: | +45° 49' északi szélesség, +19° 38' keleti hosszúság |
Nagyobb térképre váltás |
|
| Fényképgaléria: |
|
| Demográfiák (7) Intézmények (31) Rendezvények (452) | |
Frissítés időpontja: 2011-10-07
Fejlesztette: GAS Softwares