Települések

	Székelykeve Település neve az ország nyelvén: Skorenovac Irányítószám: 26228 Körzethívószám: +381 13 Körzet: Kevevára Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.szekelytur.com/
1412-ben Zkorenovetz Terra, majd Zkorenocz Puszta, 1428-ban Villa Regalis, 1883–1886 között Nagygyörgyfalva, 1886–1922-ig Székelykeve (nevét az ekkor betelepített székelyekről kapta), 1922-től Skorenovac és Skorenowatz (csak a németben). A falu elődjét Keve vármegye területén már a XV. században is megtalálhatjuk Szkordnovetz, olykor Zkorenocz-puszta elnevezés alatt. 1412-ben a terület még terra Zkoronovecz, de már 1428-ban villa regalis – királyi helység. Zsigmond király 1428. november 29.-én Karánsebesen kelt levelében Keve városának kiváltságokat adományozott, és még két, vele határos – név szerint Bálványos és Szkorenovecz – falut juttatott birtokába, melyet eddig csak haszonbérben bírt. 1869–1886 között Beresztóc és a Duna közötti területen már létezett egy Gyurgyova-Rádayfalva nevű falu, melynek 1869-ben 396 lakosa volt. Első lakói magyar palócok, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. Székelykeve egyike azoknak a nagyközségeknek, a melyeket a Bukovinába szakadt székelyek szállottak meg, akiket az akkori kormány 1882-ben Gyurgyevóra, az ottani kincstári birtokra telepített. Ezt a helységet azonban 1887-ben a Duna árja teljesen elpusztította, és a lakosok ekkor vetették meg a mai Székelykeve alapját. Az itteni katolikus templom 1891-ben épült. Azidőtájt a községben létezik gazda- és olvasókör, függetlenségi és 48-as kör, hitelszövetkezet, a település határában pedig működnek Vasitescu Miklós és Domokos testvérek motorosmalmai. 1883-ban 645 bukovinai székely családot telepítettek Gyurgyovára, de 1886-ban áthelyezték őket a mai Székelykeve és Sándoregyháza helyére, mivel a Duna állandó áradása, és a talajvíz veszélyeztette a telepeseket. Minden új telepesnek a kormány 10 hold földet adott. 1886-ban megalapították a falut a ma ismert nevén. Ekkor Torontál vármegyéhez tartozott, de később 1912-ben Temes vármegye fennhatósága alá került. Ez idő tájt sok német, és bolgár lakost telepítettek be. Közben a kormány a község részére templomot és iskolát építtetett. Papot és tanítókat kaptak, és megindult a rendes közigazgatási élet. Székelykevének az itteni letelepülés után két évre 1889-ben épült fel a ma is meglévő szép sugártornyú temploma. A település életét az 1888. évi árvíz nagyon megzavarta, sokan koldusbotra jutottak, sokan pedig visszamentek Moldvába. 1889-ben újabb székely telepesek érkeztek a faluba. A férfiak elsősorban kubikossággal keresték meg kenyerüket, valamint a környező szerb és német gazdáknál voltak napszámosok, aratás idején részes aratók. 1910-ben házainak száma 685, lakosaié 4542, a kik legnagyobbrészt magyarok és róm. kath. vallásúak. A falunak van postája, távírója, valamint vasút- és hajóállomása. Az 1900-as évben a falu első állandó orvosa dr. Urbanek Ede lett, ezelőtt csak bejáró orvosa volt dr. Klein József személyében. 1925-ben megalakult a művelődési egyesület, magyarul “Kultúrszövetség" és a németül “Kulturbund” néven, amely 1948-tól “Petőfi Sándor” Kultúregyesület néven működik tovább. 1932-ben Bircsák András cipész elnökségével megalakult az Iparosok egyesülete is, valamint ugyanebben az évben a „Kék Duna” labdarúgócsapat is.
Földrajzi koordináták:	+44° 46' északi szélesség, +20° 54' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Székelykeve képekben Községháza Községháza Szent István-templom Szent István-templom Székelykapu 1886-os emlékhely Harangláb Gémeskút
Demográfiák (7) Intézmények (8) Rendezvények (5)

Frissítés időpontja: 2011-10-13