Rendezvények

19.00 Kosztolányi Dezső Színház

Min Tanaka (Japán): Solo Dance (60’)

Táncol: Min Tanaka.
Közreműködik: Lajkó Félix

Min Tanaka avantgard-kísérleti táncos, akinek munkájára az Ankoku Butoh, a Sötétség Tánca alapítója, Tatsumi Hizikata volt a legnagyobb hatással. A hatvanas években klasszikus/modern táncosként lépett fel, de kétségei támadtak a modern táncnyelvet illetően, és egyfajta hiper-tánc kialakításán kezdett el dolgozni, amely a testi-lelki egységre helyezi a hangsúlyt. 1978-ban lépett először a nemzetközi táncvilág porondjára Párizsban, azóta pedig a világot járja szólódarabjaival és társulati produkcióival. Tevékenysége fokozatosan felkeltette más művészek és szakemberek figyelmét is, így a társadalmi neveléshez kapcsolódó közösségi kezdeményezésekbe is bekapcsolódott. Negyven éves korában vidéken kialakított egy biofarmot, ahol a test/munka és a természet szoros viszonyát kutatja, és arra a felismerésre jutott, hogy a tánc mélyen az ember földművelői munkálataiban gyökeredzik. Ma is folyamatosan keresi a tánc eredetét Locus Focus projektjében, amely egy improvizatív táncsorozat a legkülönfélébb hétköznapi helyszíneken.

"…a térkezelésnek, a jelenlétnek, a testtudatnak és az alázatnak ilyen organikus együttállása kivételes esemény, ritka nagy adomány. Kivételes esemény azért is, mert Min Tanakáék testköltészete a színház ősi revelációját adja, de ezt úgy, hogy arról is lemondva, ill. abból is kikerülve, – azt éppen az arról lemondás és az abból kikerülés tapasztalatával – teljesítik be. Min Tanaka hat évvel ezelőtt táncolt utoljára nyilvánosság előtt színpadon. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem táncol és, hogy annak nincsenek tanúi. Azt is mondhatnám, hogy ott és akkor táncol ahol, és amikor kedve tartja. De talán helyesebb, ha úgy fogalmazok, hogy ott és akkor táncol, amikor és ahol – a tér, a zene, a tér története, annak muzsikája és történelmi atmoszférája, vagy az elemek, a növények, az állatok, az univerzum és az abban létezők drámája, sorsok és történések, stb., – a kikerülhetetlen evidenciák és “miértek” benne azt előhívják. Ez a nyitottság, elengedettség hagyja magát, hogy újabb és újabb tartalmak ismerőjévé, pontosabban átvilágított tartalmakká, s így teljesebbé, egésszé válhasson."
Perovics Artopéd Zoltán (Haszontalan szövegek gyűjteménye 72 – Arigato! Arigato! (A testnek ez a tudása a csontoknál is mélyebben van.))

"A zeném alapját a hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és zenét komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszok népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvízatív dallamokat." Lajkó Félix