Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

XXXVIII. Durindó és LI. Gyöngyösbokréta

Muzslya

 
Muzslya Közép-Bánságban, Nagybecskerektől (Zrenjanin) délre, a Bega folyó jobb partján, a Tiszától mintegy 15-18 km-re, 75-77 m tengerszint feletti magasságon fekszik.

A város közelsége mindig nagy hatással volt a település életére, annak fejlődésére, gazdasági, művelődési arculatának formálódására. Nagybecskerek egyik legnagyobb helyi közössége, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a második világháború után létrejött két telepet (Kiskolónia, Fejős Klára) is beleszámítva 8045 lakosa van. Közigazgatásilag a városhoz tartozik, ettől függetlenül megőrizte az Alföldre jellemző falusi vonásait, viszont rendelkezik urbánus jellemzőkkel is. A lakosság nemzeti összetétele a település történelme folyamán folyamatosan változott. Kezdetben (1890) a magyar családok mellett a szláv lakosság is lassan meghonosodott. Ma a település lakóinak 60%-át a magyarok, 40%-át szerbek és más nemzetiségűek alkotják.

A település nevének eredete vitatott. Az egyik magyarázat szerint a muzara szerb szóból származhat, mivel a pásztorok itt legeltették nyájaikat. A település neve 1918-ig Felső-Muzslya, az 1918 és 1941 közötti időszakban Gornja Mužlja, 1941-től 1944-ig, a német uralom alatt Ober Muschla volt, a második világháború után pedig Muzslya lett.

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az őskorban a magasabb fekvésű platókon települések jöttek létre, amelyek lakói földműveléssel is foglalkoztak. A népvándorlások időszakában a különböző etnikumok rövidebb ideig településeket hoztak létre itt. A magyarok bejövetele után ezek a területek is magyar uralom alatt maradtak egészen 1552-ig, amikor is Becskerek török kézre került. Ekkor a lakosság nagy része elmenekült. Az 1718-ig tartó török uralom alatt a Bánság teljesen elnéptelenedett. Az osztrákok a töröktől visszafoglalt területekre különböző nemzetiségű
és vallású népeket telepítettek, így erős határőrvidéket alakítottak
ki, amelyik védelmet nyújtott az újabb török betörések ellen. Ekkor németeket, magyarokat, szerbeket, szlovákokat stb. költöztettek ide.

Muzslya a magyar királyi kincstár utolsó telepítéseinek egyikeként jött létre. Az előkészületek már közvetlenül az 1867-es kiegyezés után elkezdődtek, de maga a betelepítés 1890-ben zajlott le. Ekkor Nagybecskerek kincstári területére (6000 hold) 420 magyar családot telepítettek agrárpolitikai célokból. A falu létrejöttével párhuzamosan épültek fel a lakosság legalapvetőbb igényeit kielégítő objektumok: az óvoda (1892), az iskola (1893), a községháza (1898), a templom (1902) stb.

Muzslya váltakozva volt Nagybecskerek része és önálló nagyközség. A múlt század hetvenes éveitől Nagybecskerek tizennegyedik helyi közössége. A falu fejlődésében nagy szerepe volt az önerőnek, a 2%-os helyi járulékból például kiépült a falu infrastruktúrája. Ebben az időben gombamód elszaporodtak a civil szervezetek. Ma Muzslyán 24 civil szervezet működik hét középületben. A civil szerveződések lehetőséget biztosítanak a magyar kultúra továbbélésére, hagyományaink, szellemi örökségünk gyarapítására, átadására.

A lakosság gazdasági arculata megváltozott. A valamikori földművesekből gyári munkások, vállalkozók lettek. Igazi sikertörténet a néhány évvel ezelőtt megalakult Császárkert. A klaszter több vállalkozó kezdeményezésére jött létre, és felkarolta a helybéli konyhakertészeket, gyümölcstermelőket, méhészeket. Egyre több családi vállalkozás foglalkozik virágtermesztéssel is.

A település életének fontos részét képezi a művelődés. Már a múlt század harmincas éveiben működött itt színjátszó csoport az Önkéntes Tűzoltótestület szervezésében. És nem szabad megfeledkezni Muzslya híres szülöttéről, Sziveri János költőről sem. Az ő nevét viseli a helybéli művészeti színpad. Muzslyán igen gazdag a zenei élet. Jelenleg az egyik legnépszerűbb könnyűzenei együttes az Atlantik, a korábbi Szivárvány együttes utódja.

Muzslya mindig is bővelkedett kultúrmunkásokban, élsportolókban (Ivan Lenđer), elismert szakemberekben, ők szintén öregbítik településünk hírnevét határon innen és túl, és ezért köszönettel tartozunk nekik.
 
Mgr. Hallai Zoltán, Muzslya Helyi Közösség elnöke
 

Frissítés időpontja: 2014-05-30