Rendezvények

A kispiaci Jókai Mór Művelődési Egyesület 1966. október 29-én alakult. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy égető fontosságú volt a kultúrkör megalakítása, hisz a falubeliek igényelték a kulturális életet, a rendezvényeket, és ehhez a megfelelő terem is adott volt. Két szakcsoport alakult, a könyvbarátoké és a színjátszóké. Egy évvel később már pezsgő amatőr színjátszásról olvashatunk a feljegyzésekben. A könyvtár eleinte mozgókönyvtárként működött. A könyvbarátok a Kanizsáról hozott könyvek közül válogathattak maguknak olvasnivalót.

A tánccsoport, mely később az egyesület legrangosabb szakcsoportjává nőtte ki magát, 1969-ben hallatott magáról először, két évvel később, a vajdasági magyar néptánccsoportok találkozóján, a Gyöngyösbokrétán pedig feliratkozott a Vajdaság művelődési térképére. A néptáncosok sikere ettől kezdve hosszú évekig töretlen volt, és ezt számos arany-, ezüst- és bronzplakett is tanúsítja.

1996-ban megalakult a Rozmaring népdalkör, amely számtalan hazai és külföldi szereplést tudhat maga mögött. A Kedves édesanyám elnevezésű minősítő versenyen, amelyet a Magyar Kórusok és Népzenei Együttesek Szövetsége hirdetett meg, dicséretes szakmai fokozatot ért el térségi szinten. A népdalkör tagja a Seprődi János Kórusszövetségnek.

Egyesületünk keretén belül működik a könyvtár, amely több mint ötezer címszóval rendelkezik.

Tagságunk 130 aktív tagot számlál, akik a következő szakcsoportokban tevékenykednek: Rozmaring népdalkör; Mákvirág, Göncöl és Árvalányhaj néptánccsoport; Selyemfonál kézimunkacsoport; fotó- és videoszakkör; hagyományápoló szakcsoport; irodalmi szakcsoport; olvasókör; kézművesműhely; társastánccsoport.

Egyesületünk egyik fő célja, hogy jobban megszerettessük és közelebb vigyük az irodalmat a gyerekekhez. Ezt a cél szolgálja a Szépen magyarul, szépen emberül mottóval meghirdetett szavalóverseny, a Benedek Elek mesemondó verseny és a Lázár Ervin prózamondó verseny.

Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok ápolására. Ennek szellemében rendezzük meg minden évben a kiszehajtást és farsangi mulatságot, a vásári sokadalmat, a Fénykút hagyományápoló élménytábort, a hagyományos disznóvágást és -tort, az adventi kuckót, de ezt a célt szolgálják a havi rendszerességgel megtartott kézművesfoglalkozások is. Népzenei és néptánctalálkozókat szervezünk, hogy általuk jobban megismerjük egymás hagyományait. A nyári tánciskolában a fiatalok a társastánc lépéseit sajátíthatják el.

Egyesületünk minden évben részt vesz a Durindón, valamint az oromhegyesi Gazdag Ág elnevezésű hagyományápoló vetélkedőn. A kézimunkacsoport tagjai rendszeresen részt vesznek, és sikerrel szerepelnek a MIRK-en. Göncöl népi tánccsoportunk két évben is jól szerepelt a Kőketáncon, második, illetve harmadik helyezést ért el. Együttműködésünk folyamatos a községi és környékbeli művelődési egyesületekkel, de nemzetközi kapcsolatokat is ápolunk a magyarországi Nagymágocs és Bordány népdalkörével.
 

Intézményünket 1958-ban alapította az akkori városi önkormányzat azzal a céllal, hogy intézményes keretet biztosítson a felnőttoktatásnak. Abban az időben az intézmény neve Munkásegyetem volt, és az oktatási részleg mellett több alegységet is magába foglalt, például a Kanizsai Amatőrszínház, a Kultúra mozi, a horgosi Művelődési Ház, az Alapfokú Zeneiskola és a József Attila Könyvtár.

Napjainkra az utóbbi három önálló jogi személlyé nőtte ki magát. A Munkásegyetem a 90-es évek elején nevet változtatott, akkor kapta a ma is használatos Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény elnevezést. Az intézmény fő tevékenységi köre a felnőttképzés maradt, de emellett még más szervezeti egységeket is felölel: az Info TV-t, melynek alapvető célja a közszolgálatiság és a tájékoztatás; a mozit; a Dobó Tihamér nevét viselő galériát; a Művészetek Házát (színház); és az Alkotóházat, amely a Tisza Néptáncegyesületnek és az Ozoray Árpád Művelődési Egyesület különböző szakágainak (mint pl. amatőr festők, hímző szakosztály, Cifraszűr asszonykórus, amatőr színjátszók stb.) ad otthont.

2011-től intézményünk társalapítója a Magyar Nemzeti Tanács.

Rendezvényeink között szerepelnek színházi előadások, mozi- és művészfilmvetítések, koncertek, irodalmi estek, könyvbemutatók, kiállítások, fesztiválok. Éves szinten átlagosan mintegy 200 eseményt szervezünk, és hozzávetőlegesen 25 000 látogató lépi át intézményünk küszöbét.

A felnőttoktatási részleg képzései között vannak nyelvtanfolyamok (angol, német, olasz, szerb, magyar), szaktanfolyamok (fodrász, szabó-varró, számítástechnikai, illetve energetikai tanfolyamok), EU-s tájékoztató és készségfejlesztő képzések, pályázatíró tréningek, közművelődési szakemberképzés, környezetvédelmi képzések, szervezetfejlesztési kurzusok stb. Az intézmény akkreditált EBC*L- és ECDL-képző- és vizsgaközpont. Mivel képzéseink az iskolarendszeren kívülinek számítanak, így rugalmasabban tudunk megfelelni az elvárásoknak és az új kihívásoknak.

A humánerőforrás-bázist húsz állandó munkatárs képezi, de emellett természetesen külmunkatársakat is foglalkoztatunk a legkülönbözőbb szakterületekről, közöttük újságírókat, tanárokat, mérnököket és más szakembereket, akik tudásukkal nagyban hozzájárulnak az intézmény munkájának sikerességéhez.

A 2005-ben kiírt INTERREG IIIa pályázaton nyertes projektnek köszönhetően intézményünk rendelkezik egy szimultán tolmácsberendezéssel (30 fő részére), amely lehetővé teszi többnyelvű tanácskozások lebonyolítását is.

A Cnesa OMI a 2006-os év folyamán elindította beruházási tervének megvalósítását, melynek eredményeként felépült a Nagy József Regionális Kreatív Központ, amely két főobjektumot foglal magába. Az egyik egy próbaterem, amely a nemzetközileg is elismert Jel mozgásszínháznak (vezetője Nagy József) ad otthont. A másik objektumban egy művészkávézó, az oktatási részleg és egy vendégszálló kapott helyet. Az új objektumok felépülése nagyban hozzájárul tevékenységeink színvonalának emeléséhez, illetve új tartalmakkal tudjuk majd őket megtölteni.

Intézményünk mint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alapító tagja igyekszik képviselni és megőrizni a valós kulturális értékeket.
 

Egyesületünk 1995-ben alakult. Öt szakosztálya évek óta jelen van városunk kulturális életében. Számos önálló rendezvénnyel jelentkezünk évről évre. Az önkormányzat által szervezett ünnepi műsorok szerves részét képezzük.

Szakosztályaink tagjait évente 100-150 alkalommal láthatja a közönség. Nemcsak egyesületünk, de városunk hírnevét is öregbítjük számos hazai és külföldi fellépés alkalmával, illetve a különböző versenyeken elért kimagasló eredményekkel.

Több éve jegyzik szakosztályainkat a MIRK-en, a Durindón, a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, az egri nemzetközi versmondó versenyen és még sok más találkozón, szemlén, s ezekről a rendezvényekről rendre díjakkal és elismerésekkel térünk haza.

Egyesületünk tagjai fontosnak tartják hagyományaink és anyanyelvünk, valamint a magyar kultúra ápolását. Ezzel egyidejűleg törekednek az új kifejezési formák megismerésére és elsajátítására.

A Cifraszűr népdalkórus egy néhai kézimunkaklub dalos kedvű asszonyaiból verbuválódott, a formációt az 1988-as durindós fellépése óta tartják számon.

Az Ozoray Árpád MME 1995-ös megalakulása óta annak igen aktív szakosztályaként működik, évi 20-40 fellépésük van. A vezetés Forró Máriától, majd Szép Ilonától és a 10 évig tevékenykedő Kávai Annától, napjainkra Horvát Dórára öröklődött át.

Az évek folyamán a kórus tagsága egyre színesedett, férfi- és gyerekhangokkal bővült. Több sikeres szólista (Apró Gabriella, Rákos Emese, Horvát Dóra és Szűcs Orsolya) indította itt önálló pályáját. Csoportunkat gazdagítja a Vajdaságban sajnos nagyon ritka férfi szólóénekesek két kiemelkedő tagja is – Baráth Sándor és Gulyás Ferenc.

A Cifraszűr elsősorban a népzenében jártas, de alkalomhoz igazodva a Himnuszt, a Szózatot, a Kossuth-nótákat vagy a karácsonyi énekeket is repertoárjára tűzi. Állandó résztvevője lett a Durindó és Gazdag Ág szemléknek, de nem hiányozhat a nemzeti ünnepek, helyi megemlékezések, hagyományápoló kultúrprogramok színpadáról sem. 2008-ban mutatkoztunk be saját szervezésű műsorestünkkel, Élő népzene Magyarkanizsán címmel, ami azóta többéves hagyománnyá vált.

A cifraszűrösök 24 éves munkásságának legkiemelkedőbb kitüntetései: a Vass Lajos népzenei verseny Aranyplakettje; a KÓTA minősítőjének Ezüstfokozata, később a KÓTA térségi szintű Kiváló Értékelése és egy társadalmi elismerés: a 2002-es Pro Urbe Díj.

Fotó- és videoszakosztályunk filmezést és fotózást kedvelő fiatalokból áll. Már több éve szervezik meg Tükör – Kép címmel a Vajdasági Magyar Amatőr Fotó- és Kisfilmszemlét, amelyre nemcsak a közönség, de a média is felfigyelt. Ezenfelül szakosztályunk tagjai folyamatosan dokumentálják az egyesületünk által szervezett rendezvényeket.

Legfőbb feladatuk, hogy fiatal filmeseink és fotósaink olyan képzésben részesüljenek, hogy munkáik megállják helyüket a hazai és a nemzetközi versenyeken is, hiszen a film mint modern kifejezési forma lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy hozzájuk közel álló módon fejezzék ki világlátásukat, a környezetükről és az őket érintő problémákról alkotott véleményüket.

Versmondó és színjátszó szakosztály 1999 novemberében alakul, jelenleg 36 tagot számlál. Tagjai főleg általános és középiskolások, valamint egyetemisták.

A szakosztály létrehozásának elsődleges célja nyelvünk ápolása és a fiatalok önkifejezési módjának, önbizalmának fejlesztése.

Kiemelten fontosnak tartjuk az ifjúság kultúrára való nevelését. A mai rohanó világban nagyon kevés idejük van a szép szó, a művészetek ápolására és tartalmas időtöltésre.

Évente létrehozunk 1-2 önálló egész estés színházi előadást, és több önálló alkalmi műsort. Bemutatásra kerülő előadásaink nemcsak a fiatalok szórakoztatását szolgálja, hanem tartalmában az őket érintő problémákkal is foglalkozik.

A város jelentősebb rendezvényein, megemlékezésein, valamint könyvbemutatókon és egyéb rendezvényeken lépnek fel a szakosztály tagjai.

Jelen vannak az Vajdasági Magyar Amatőr Színházak Találkozóján és más hazai és külföldi fesztiválon, versmondó versenyen is, ahonnan rendre díjakkal a tarsolyukban térnek haza. Többször voltak az egri nemzetközi versmondó verseny legjobbjai. Számos színészi díjat és nívódíjat tudhatnak magukénak, mégis a Bambach Róbert-díjra (a legjobb előadás díja az új kifejezési formákért) a legbüszkébbek, melyet a Vajdaság legrangosabb magyar amatőr színházi találkozóján sikerült begyűjteniük

A csoport Szlovéniában és Magyarországon is vendégszerepelt már, de előadásait Vajdaság számos helységében is láthatták.

Egyesületünk fotó- és videoszakosztálya révén csoportunk tagjainak öt kisjátékfilmben is lehetősége volt a bemutatkozásra.

2004-ben szervezői voltunk a Vajdasági Magyar Amatőr Színházak Találkozójának, 2009-ben pedig a Suliszínház Fesztivál második elődöntőjének, valamint a gálaműsorának.

Már ez a néhány év is elegendőnek bizonyult arra, hogy a tagok közül hatan a színészi pályát válasszák hivatásuknak.

A képzőművészeti szakosztály 1995-ben alakult. Az elmúlt években számos kiállítást szerveztek községünkben, emellett részt vettek különféle rendezvényeken helyben, illetve a környező községek tárlatain is, valamint hazai és külföldi festőtáborokban.

Már több éve megrendezik az észak-bácskai képzőművészeti szemlét, mely rangos helyet foglal el a vajdasági képzőművészeti életben. Ezen a tradicionális rendezvényen Észak-Bácska több városából (Ada, Törökkanizsa, Szabadka, Bajmok, Tavankút, Bácsszőlős, Palics, Magyarkanizsa) mintegy 120-140 alkotása látható. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt művek a vajdasági szemlén kerülnek ismét megmérettetésre, hogy a legkiválóbb munkák a szerbiai mezőnyben képviselhessék városunkat.

A szakosztály gyermekcsoportja 2010-ben indult újra, és azóta már számos kiemelkedő rendezvényt mondhat magáénak. A Háromszögerdőnk közepében című rajzversennyel igyekeznek arra is rávilágítani, hogy mennyire fontos a természet megóvása.

Az Olvasókör gondozza, újítja és rendszerezi az egyesület könyvtárát, amely kb. ezer kötetből áll. Több éve megszervezi a Hangok a csönd városából elnevezésű vers- és mesemondó versenyt általános iskolások részére, valamint az Arany János balladamondó versenyt középiskolások számára, és könyvbemutatókat, irodalmi esteket is szervez.
 

A Tisza Néptáncegyesület 1996. október 25-én alakult.

Az egyesület elsődleges célja a magyar nyelvterület különböző tájegységei néptánc-, népzenei és népdalhagyományának ápolása, oktatása, a feledésbe merült népszokások újjáélesztése elsősorban Magyarkanizsa városában, valamint a község és a Vajdaság területén.

A Tisza Néptáncegyesület berkeiben néptánc, népdalének, népzene (hegedű, brácsa, bőgő, citera, furulya), kézművesség (nemezelés, szövés, agyagozás, csuhézás, bőrművesség, tojásírás), valamint hagyományápolás területén folyik a munka. A szervezet összesen 211 tagot számlál.

Az egyesület programjainak és tevékenységének elsődleges célcsoportját az 5-15 éves korú gyermekek képezik, azonban a táncegyesületben folyó munkának a gyermekek szülei szintén aktív résztvevői. A szervezet legfőbb, emberi értékeket megőrző célkitűzésével összhangban egy nagy családként funkcionál.

Mivel az egyesület fontosnak tartja a népszokások, kismesterségek és a népi kézművesség különböző ágainak (szövés, bőrdíszművesség, kosárfonás, lószőrékszer-készítés, gyöngyfűzés, nemezelés stb.) minél szélesebb körű megismertetését, évente rendszeresen ismétlődő programokat szervez. Ezek a következők: hagyományos disznóvágás, farsangi karnevál, húsvéti tojásírás, Tisza menti népzenei és néptáncműhely, karácsonyi mézeskalácssütés.

A szervezet legjelentősebb rendezvénye a 2012. október elején immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Kukoricafesztivál. A háromnapos nemzetközi rendezvény fő célja, kukorica betakarításához kapcsolódó, vidékünkön már-már feledésbe merült népszokások életre keltése, ápolása. A fesztivál ideje alatt a külföldről és a Vajdaság egész területéről érkező résztvevők vetélkedőkön, kézműves-foglalkozásokon vehetnek rész, ezalatt szabadtéri néptáncos és népzenei műsorok szórakoztatják a vendégeket. A rendezvény két kiemelkedő eseménye a szombat esti vajdasági népzenei gála, valamint a vasárnapi nemzetközi néptáncgála.

A néptáncegyesület csoportjai állandó részvevői a helyi önkormányzat rendezvényeinek, valamint képviseltetik magukat számos helyi és külföldi fesztiválon, szemlén és megmérettetésen egyaránt.

Az egyesület megalakulása óta rendszeresen, jelentős eredményeket ér el a gyermekek Kőketánc elnevezésű néptáncszemljén, a Gyöngyösbokrétán, az Interetno Fesztiválon, valamint 2010-ben ifjúsági csoportja bejutott a budapesti Ifjúsági Néptáncantológia gálaműsorába.

A Tisza Néptáncegyesület munkáját Magyarkanizsa Önkormányzata és Helyi Közössége, valamint pályázati hozzájárulások támogatják.
 

A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 1950-es évek elejétől működik. Tevékenysége akkor évi 2-3 színdarab bemutatásából és havi 4-5 alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában 1984-ben szerveződött újjá egy televíziós vetélkedő alkalmával. Működését már a kezdet kezdetén a népi hagyományok ápolása és őrzése határozta meg. Népdalkórus (életkoruk 8-tól 70 évig terjed), citerazenekar, ifjúsági néptánccsoport alakult. Néhány éve csatlakozott hozzá a kézimunkázók klubja, most pedig kézművesekkel és környezetvédelmi szekcióval bővül az egyesület. Újjáalakulása óta a népdalkórus és a citerazenekar rendszeresen gyakorol, míg a néptánccsoport oktatása a délszláv háború, valamint az anyagi eszközök hiánya miatt 1994-ben megszűnt, csak 2009-ben kezdett újra működni. A kézimunka- és kézművescsoport már második éve eredményesen tevékenykedik. Az egyesület természetvédelmi szekciója rendszeresen részt vesz a falu takarításában, szépítésében. 2009-ben és 2010-ben egy-egy közös kiadványa jelent meg a röszkei Bereck Péter Természetvédelmi Klubbal közösen. Ma 65-70 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés és citeraoktatás, valamint a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó Vajdasági Népzenei Szemlén elért eredményéért a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Vass Lajos-díját, 2004-ben Magyarkanizsa Pro Urbe Díját érdemelte ki. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a magyarországi Pázmánd, Dunavarsány, Tordas, Zalaegerszeg, Zalaszentgyörgy, Kisszállás, Bordány és Martély művelődési egyesületeivel. A kézimunkacsoport több alkalommal vett részt a MIRK-en és a Vajdasági Kézimunkázók Szövetsége által szervezett kézimunka-kiállításon.

Az egyesület legrangosabb rendezvénye a Gazdag Ág (50 éven felüliek vetélkedője) hagyományőrző és -ápoló szemle, melyet az idén huszonnegyedik alkalommal rendeznek meg. Ezen a kiválasztott témához kapcsolódó népszokások ismeretéből, tárgyi emlékek bemutatásából és népi ételek elkészítéséből vizsgáznak, versenyeznek a résztvevők. Minden művelődési egyesületet egy-egy 6, 8 vagy 10 főből álló csapat képvisel. Átlagéletkoruk legalább 50 év. 2009 óta rendszeresen megszervezzük a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok című népzenei találkozót, 2011 novemberében pedig első alkalommal szerveztük meg az András-napi sokadalom és kocsonyafesztivál elnevezésű új rendezvényünket.

Munkánkat anyagilag segíti a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarkanizsa Község Önkormányzata, az oromhegyesi Helyi Közösség és különböző nyertes pályázatok.