Rendezvények

A szőke Tisza bal partján fekvő, gazdag történelmi múlttal, számos kulturális örökséggel, természeti kinccsel rendelkező bánsági települést 1091-ben említik először az írásos emlékek.
A gyönyörű, virágba öltöztetett tiszai sétány mellett a törökbecseiek mindenképp a magyarság egyik legkultikusabb emlékhelyére, a mintegy ezer éve regélő aracsi pusztatemplom romfalainak üzenetére a legbüszkébbek. További őrzését és fennmaradását a helyiek töretlenül a szívügyüknek tekintik.
A templom egy korábbi templomot felváltva, a XIII. század első harmadában épült, melynek létére az 1896-ban előkerült, a Magyar Értéktárat is gazdagító úgynevezett aracsi kő utalhat. Az épület sorsát a XVI. században a törökök pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a XIX. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradása állagmegóvó helyreállítási munkálatok eredménye. A felbecsülhetetlen kincset jelentő Árpád-kori aracsi pusztatemplom mára a magyarság jelképévé, emlék- és zarándokhelyévé vált.
A település gazdag régészeti kincsekkel is dicsekedhet. Törökbecse határában, a településtől mintegy 12 kilométerre található a 7000 éves neolitikus Borjas település, melynek feltárását 2014-ben kezdték meg. A leletekben gazdag, egyedi terület vizsgálásában a hazai archeológusok mellett minden alkalommal külföldi szakemberek is részt vesznek, hiszen a régészeti lelőhely mindmáig sok titkot rejt magában. Az akkori életvitelről tanúskodó lelettárgyak állandó tárlata a Községi Művelődési Házban kápráztatja el a látogatókat, akik ily módon egy történelmi időutazásban vehetnek részt.
Nem vallható kisebb értéknek Becse vára sem, amiről tudni kell, hogy először 1091-ben úgynevezett Hasznos várként említődött, melynek feladata a vízi- és az Erdély felé vezető utak felügyelete volt. Az erődítmény megmaradt falai az 1551beli híres csata szemtanúi voltak, amikor az odaérkező török sereget az akkori várkapitány, Fügedy Gábor állította meg. Becse várának a sorsát a karlócai béke pecsételte meg, 1701-ben ugyanis lerombolták. A közkincsként őrzött erődítménynél már 2008-ban voltak előzetes ásatások és víz alatti kutatások, de ezután a munka leállt. 2019-ben az Óbecsei Városi Múzeum megvalósíthatósági tanulmányt készített, mely alapján folytatják a feltárást.
Az ember életútját a földi lét mellett a szülőfalujában levő, csendességbe borult temető is végigkíséri, különösen akkor, ha azon a helyen éli a mindennapjait, ahol született. Azt szokás mondani, ha valaki a település múltját szeretné megismerni, a temetőben tegyen egy körsétát. A magyar közösség minden évben megemlékezik az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről a katolikus temetőkertben lévő, a csatában elesett honvédek és nemzetőrök sírja fölé emeltetett impozáns Hungária-szobor előtt, mely Horvay János alkotása. Az 1904-ben avatott emlékmű a törökbecseieknek, nem más, mint egy csillag, melyre szinte minden nap felnéznek.
A bánáti kisvárosban élők sohasem feledkeznek meg elődeik hőstetteiről, a magyar nemzet nagyjairól. Az Assisi Szent Klára-templom kertjében a magyarországi Mezőtúr, Törökbecse önkormányzata, valamint a helyi Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület jóvoltából felállított gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi mellszobra található. A honvédtábornok felesége, Sissányi Erzsébet révén lett törökbecsei nagybirtokos, aki a magyar szabadságharc legfiatalabb aradi vértanújaként életét adta a földi lét egyik legnagyobb értékéért, a szabadságért. Mindössze harminc éves volt, amikor kötél általi halálra ítélték.
Fontos tény az is, hogy a XIX. század második felében igen élénk volt a város gabonakereskedelme, ugyanis itt rakták hajókra a bánáti búzát, amit Európa-szerte értékesítettek. Így Törökbecse az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gabonakereskedelmi központja lett, ami lehetővé tette az erős polgári réteg kialakulását, a gazdaság fellendülését. 1907-ben tégla- és cserépgyár épült fel.
Rohonczy Gedeon törökbecsei földbirtokos 1890 után a gyöngyszigeti földbirtokon honosított meg egy Észak-Afrikából származó szőlőfajtát, a krokán muskotályt, ami még ma is „a felső tízezer” kedvelt bora.
Törökbecséhez közel található a Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum, mely a Tisza egyik ősi mederágában alakult ki. A vízmennyiség változó, gyakran különálló tavacskák látszanak. A tó vize általában 20 cm mély, a tavaszi esőzések alkalmával a 70 cm-t is elérheti. Szárazság idején teljesen kiszáradhat, és a medrét fehér sóréteg borítja, ami igencsak különleges látványosság. A Sóskopó teljes területe 2660 hektár, ebből 976 hektár speciális természeti rezervátum besorolást élvez. 2004-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ramsari egyezményébe.
A gótikus stílusban épült aracsi pusztatemplom a vidék ezeréves katolikus jelenlétéről tanúskodik, amit a település központjában lévő Assisi Szent Klára-, valamint az aracsi Szent István király-templom mintegy 2300 hívőt számláló törökbecsei egyházközössége is töretlenül őriz, erősítve a hitet, a nemzeti öntudatot, az összetartást, a szülőföld iránti szeretetet.

Zséli Ágnes