Rendezvények
LVI. Gyöngyösbokréta és XLIII. Durindó
Dudás Zoltán, a horgosi Bartók Béla Művelődési Egyesület elnöke: Kedves barátaink!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület elnöksége és tagsága nevében mint házigazda üdvözölhetem Önöket ezen a várva várt júniusi hétvégén itt, Horgoson, az LVI. Gyöngyösbokrétán és a XLIII. Durindón. Engedjék meg, hogy dióhéjban bemutassam művelődési egyesületünket.
A településünk művelődési életét szervező, közösségi értékeinket és hagyományainkat őrző, tisztelő és gyarapító művelődési egyesület több mint nyolcvan éves, ugyanis 1937-ben alakult. Tagságának létszáma eléri a kétszázat. Magyarságunk örökségét megannyi szakosztály keretében hagyományozzuk tovább: néptáncosaink, népzenész palántáink, fiatal és felnőtt énekes csoportjaink és szólistáink, kézműves asszonyaink és a dolgos úriemberek mind-mind ennek a nemes szolgálatnak a letéteményesei. Egymást erősítve a közösségi és a kulturális élet fejlődését, a lokális kulturális örökség, a hagyományok fennmaradását biztosítjuk, amely a helybeliek identitásának immár meghatározó elemévé vált.
A táncszakosztályon belül öt együttes tevékenykedik. A Cibere együttes a legkisebbeket hívja táncba. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést már gyermekkorban elmélyítsük. A táncokon és a népi gyermekjátékokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, azok lépésanyagát, énekeit, jellegzetességeit, stílusát.
A Ficánka tánccsoport tagjai alsós gyermekek – ők már különböző koreográfiákat sajátítanak el.
A Bartók ifjúsági táncegyüttes tagjai középiskolás és egyetemista diákok. Figyelemre méltó eredményeket tudhatnak magukénak. Az együttes a magyar néptánckincs megannyi táncanyagából táplálkozik: ez a viseletekben is részben tükröződik. A Bartók ifjúsági táncegyüttes – azzal az irányvonallal, amit képvisel, és azt, amivel ezt tolmácsolni próbálja – mérföldkőnek számít Magyarkanizsa község, de úgy érzem, az egész vajdasági táncházmozgalomban is. Eszközeik az autentikus mozgásforma, a színház és a dramaturgia.
A Galagonya csoport a felnőttek „gyülekezőhelye” és főként a néptáncos gyermekek szüleinek ad lehetőséget a tanulásra, közösséggé formálódásra.
A Hagyományőrző csoport 1937-ben alakult meg, amely akkor még a Gyöngyösbokréta nevet viselte. Soha nem koreográfustól tanult a csoport, hanem az idős táncosoktól sajátították el a horgosi táncokat és dalokat.
Természetesen nincs művelődési élet a jó hangú leányok nélkül, de ugyanígy nélkülözhetetlenek az asszonykórus tagjai is. A Fülemüle leánykórus és az asszonykórus számtalan rendezvény megnyitóját tette már emlékezetessé, e mellett a versenyeken és minősítőkön is eredményesen szerepelnek.
A népzene terén az Iglice citerazenekart fontos említeni. A csoportot a népzenét, népi értéket és hagyományokat kedvelő felnőttek és általános iskolás gyerekek alkotják.
Utánpótlása a Tücsök zenekar, amely 2016-ban alakult meg. A nyolctagú zenekar lelkes általános iskolás gyermekek otthona, ahol a hagyományos vonószenekari felállás mellett – hegedű, brácsa, nagybőgő – a tambura is megszólal.
A Barka kézimunkacsoport a hagyományos népi és modern technikákkal, magas színvonalon készített hímzéseivel képviseli a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesületet. Utánpótlásuk a Varázskezű csipetcsapat, amely óvódás és alsós tagozatú gyermekeknek ad otthont. A csoport a gyermekeket a régi mesterségekbe vezeti és avatja be egyúttal a kreativitásra és az önálló gondolkodásra nevelve őket. Kézműves szakosztályunk tehát több generációt igyekszik megszólítani: az óvodás gyermekek és a felnőttek előtt is nyitva áll az ajtónk, és a legnagyobb szívvel várjuk őket foglalkozásainkra.
A Pöttömszínpad diákszínjátszó csoportot Kiss-Iván Anna magyartanárnő alapította 1986-ban. Az elmúlt több mint harminc évben számos generáció diákja lehetett a tagja ennek a közösségnek. Az együttes rendszeresen képviseli a falut itthon és Magyarországon egyaránt. A versenyekről rendszerint kiemelkedő díjakkal térnek haza. A csapatnak jelenleg tizenhárom tagja van, akik az Aska és a farkas című színdarabbal idén már két színjátszó találkozón is első helyezést értek el.
Jelentősebb eseményeink, rendezvényeink: hagyományos kézműves táborunk, Vajdasági Szólótáncfesztivál, Luca-napi táncház, Horgosi Szüreti Napok, amelynek minden évben társszervezői vagyunk. Emellett számos helyi, községi, tartományi és nemzetközi fesztiválon, rendezvényen büszkén képviseljük településünket.
A mögöttünk álló rendezvények, kiállítások, találkozók szervezése után és mellett az a hatalmas és megtisztelő feladat előtt állunk – immáron harmadik alkalommal – hogy méltó és lehetőleg a legjobb házigazdái legyünk a vajdasági magyarság egyik legfontosabb és mindannyiunk számára kiemelkedő jelentőségű fesztiválnak. Ez a fesztivál a bizalom és az összefogás rendezvénye is! Hagyományaink megőrzése és továbbadása mellett fontos jelentőséggel bír, hogy közösségben és összefogásban gondolkodik, közösséget álmodik és ösztönöz mindnyájunkat arra, hogy a nehézségek ellenére maradjunk meg együtt, egymásnak, itt, a Délvidéken, magyarként.
A településünk művelődési életét szervező, közösségi értékeinket és hagyományainkat őrző, tisztelő és gyarapító művelődési egyesület több mint nyolcvan éves, ugyanis 1937-ben alakult. Tagságának létszáma eléri a kétszázat. Magyarságunk örökségét megannyi szakosztály keretében hagyományozzuk tovább: néptáncosaink, népzenész palántáink, fiatal és felnőtt énekes csoportjaink és szólistáink, kézműves asszonyaink és a dolgos úriemberek mind-mind ennek a nemes szolgálatnak a letéteményesei. Egymást erősítve a közösségi és a kulturális élet fejlődését, a lokális kulturális örökség, a hagyományok fennmaradását biztosítjuk, amely a helybeliek identitásának immár meghatározó elemévé vált.
A táncszakosztályon belül öt együttes tevékenykedik. A Cibere együttes a legkisebbeket hívja táncba. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést már gyermekkorban elmélyítsük. A táncokon és a népi gyermekjátékokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, azok lépésanyagát, énekeit, jellegzetességeit, stílusát.
A Ficánka tánccsoport tagjai alsós gyermekek – ők már különböző koreográfiákat sajátítanak el.
A Bartók ifjúsági táncegyüttes tagjai középiskolás és egyetemista diákok. Figyelemre méltó eredményeket tudhatnak magukénak. Az együttes a magyar néptánckincs megannyi táncanyagából táplálkozik: ez a viseletekben is részben tükröződik. A Bartók ifjúsági táncegyüttes – azzal az irányvonallal, amit képvisel, és azt, amivel ezt tolmácsolni próbálja – mérföldkőnek számít Magyarkanizsa község, de úgy érzem, az egész vajdasági táncházmozgalomban is. Eszközeik az autentikus mozgásforma, a színház és a dramaturgia.
A Galagonya csoport a felnőttek „gyülekezőhelye” és főként a néptáncos gyermekek szüleinek ad lehetőséget a tanulásra, közösséggé formálódásra.
A Hagyományőrző csoport 1937-ben alakult meg, amely akkor még a Gyöngyösbokréta nevet viselte. Soha nem koreográfustól tanult a csoport, hanem az idős táncosoktól sajátították el a horgosi táncokat és dalokat.
Természetesen nincs művelődési élet a jó hangú leányok nélkül, de ugyanígy nélkülözhetetlenek az asszonykórus tagjai is. A Fülemüle leánykórus és az asszonykórus számtalan rendezvény megnyitóját tette már emlékezetessé, e mellett a versenyeken és minősítőkön is eredményesen szerepelnek.
A népzene terén az Iglice citerazenekart fontos említeni. A csoportot a népzenét, népi értéket és hagyományokat kedvelő felnőttek és általános iskolás gyerekek alkotják.
Utánpótlása a Tücsök zenekar, amely 2016-ban alakult meg. A nyolctagú zenekar lelkes általános iskolás gyermekek otthona, ahol a hagyományos vonószenekari felállás mellett – hegedű, brácsa, nagybőgő – a tambura is megszólal.
A Barka kézimunkacsoport a hagyományos népi és modern technikákkal, magas színvonalon készített hímzéseivel képviseli a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesületet. Utánpótlásuk a Varázskezű csipetcsapat, amely óvódás és alsós tagozatú gyermekeknek ad otthont. A csoport a gyermekeket a régi mesterségekbe vezeti és avatja be egyúttal a kreativitásra és az önálló gondolkodásra nevelve őket. Kézműves szakosztályunk tehát több generációt igyekszik megszólítani: az óvodás gyermekek és a felnőttek előtt is nyitva áll az ajtónk, és a legnagyobb szívvel várjuk őket foglalkozásainkra.
A Pöttömszínpad diákszínjátszó csoportot Kiss-Iván Anna magyartanárnő alapította 1986-ban. Az elmúlt több mint harminc évben számos generáció diákja lehetett a tagja ennek a közösségnek. Az együttes rendszeresen képviseli a falut itthon és Magyarországon egyaránt. A versenyekről rendszerint kiemelkedő díjakkal térnek haza. A csapatnak jelenleg tizenhárom tagja van, akik az Aska és a farkas című színdarabbal idén már két színjátszó találkozón is első helyezést értek el.
Jelentősebb eseményeink, rendezvényeink: hagyományos kézműves táborunk, Vajdasági Szólótáncfesztivál, Luca-napi táncház, Horgosi Szüreti Napok, amelynek minden évben társszervezői vagyunk. Emellett számos helyi, községi, tartományi és nemzetközi fesztiválon, rendezvényen büszkén képviseljük településünket.
A mögöttünk álló rendezvények, kiállítások, találkozók szervezése után és mellett az a hatalmas és megtisztelő feladat előtt állunk – immáron harmadik alkalommal – hogy méltó és lehetőleg a legjobb házigazdái legyünk a vajdasági magyarság egyik legfontosabb és mindannyiunk számára kiemelkedő jelentőségű fesztiválnak. Ez a fesztivál a bizalom és az összefogás rendezvénye is! Hagyományaink megőrzése és továbbadása mellett fontos jelentőséggel bír, hogy közösségben és összefogásban gondolkodik, közösséget álmodik és ösztönöz mindnyájunkat arra, hogy a nehézségek ellenére maradjunk meg együtt, egymásnak, itt, a Délvidéken, magyarként.
Dudás Zoltán, a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület elnöke
Frissítés időpontja: 2019-05-28