Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza
William Shakespeare: Rómeó és Júlia

William Shakespeare: Rómeó és Júlia



Besorolás: Színház – színjátszás – irodalom

Időpont: 2016. február 27. 19:00
Település: Magyarkanizsa
Helyszín: Művészetek Háza – kisszínpad
A Gondolat-Jel Társulat bemutatója.

A Rómeó és Júlia Shakespeare egyik legtöbbet játszott, s talán legszélesebb körben ismert tragédiája. A két fiatal egymásra találása a köztudatban az eszményi, szinte meseszerű szerelem története, mely a szerencsétlen körülmények folytán tragikus véget ér. Ám ha készek vagyunk kissé leporolni a szöveget, hogy megszabaduljunk a több mint négy évszázad alatt rá rakódott értelmezési hagyomány üledékétől, meglepő részletekre lehetünk figyelmesek. Shakespeare nem csak az emberlétről tud ijesztően sokat, de szinte emberfeletti érzékkel tapint rá érzelmeink szövődésének végzetes természetére. A veronai párral kapcsolatban általában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Júlia mindössze tizennégy esztendős, és Rómeó sem lehet sokkal több tizenötnél. Mindketten kamaszok, akik folytonosan kételkednek, szoronganak, vágyakoznak, és kétségbeesetten keresik identitásukat. A fiúk bandákba verődve szelik a város utcáit, a lányok pedig párnáik közt álmodoznak hercegükről és az igaz szerelemről. Shakespeare egy ilyen fiú és egy ilyen lány mindössze négy napig tartó kapcsolatát tárja elénk, akik ez idő alatt csupán négy alkalommal találkoznak. Ifjonti hevületüknek engedve azonban néhány óra ismeretség után házasságra lépnek, melynek végigélésére, meggondolatlan tetteik következményeként – és az őket körülvevő felnőttek felelőtlenségének is köszönhetően –, már nincs lehetőségük. Rómeó és Júlia története a fiatalság forrófejűségének tragédiája. Sohasem lehetne aktuálisabb.

Szereplők:
ESCALUS HERCEG, Verona ura – Muhi László
MERCUTIO, fiatal nemes, a herceg rokona – Bagi Gábor
PÁRISZ , fiatal gróf, a herceg rokona – Vízin Olivér
APRÓD, Párisz szolgálatában – Bicskei Kata
MONTAGUE, veronai családfő – Muhi László
LADY MONTAGUE, a felsége – Ábrahám Gréta
RÓMEÓ, a fiuk – Katona Gábor
BENVOLIO, Montague unokaöccse – Bicskei Kata
BALTAZÁR, Rómeó szolgája – Bagi Gábor
CAPULET, veronai családfő – Muhi László
LADY CAPULET, a felesége – Ábrahám Gréta
JÚLIA, a lányuk – Kanyó Fruzsina
TYBALT, Lady Capulet unokaöccse – Vízin Olivér
DAJKA, Júlia nevelője – Ábrahám Gréta
LŐRINC BARÁT, ferences szerzetes – Vízin Olivér
JÁNOS BARÁT, ferences szerzetes – Bagi Gábor
CAPULETÉK EMBEREI – Vízin Olivér, Kanyó Fruzsina
MONTAGUE-ÉK EMBEREI – Bagi Gábor, Katona Gábor

Történik Veronában és Mantovában, vasárnap reggeltől csütörtök reggelig.

Írta: William Shakespeare
Fordította: Nádasdy Ádám, Kosztolányi Dezső
Plakát: Oláh Dóri
Fénykép: Maletaški Krisztina
Smink: Šinković Dora
Rendezőasszisztens: Borbély Éva
Rendezte: Oláh Tamás

A nézőszám korlátozott. Jegyigénylést elfogadunk a Facebookon, a gondolatjeltarsulat@gmail.com címen és a +381645164860+381645164860-as telefonszámon.
 
Gondolat-Jel Társulat

Frissítés időpontja: 2016-01-20