Rendezvények

 

Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja a vajdasági magyarság egyik legnépszerűbb, főleg fiatalok részvételére számító nagyrendezvénye, amely a zentai Zyntharew együttes és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ kezdeményezésére jött létre 1995-ben a budapesti Kaláka együttes nagyfokú szakmai támogatásával. Jellegét tekintve művészeti és szórakoztató, hiszen amellett hogy művészi értékeket hordoz, célja a közönség szórakoztatása, mégpedig a lírai élmények elmélyítésével. Funkcionális szempont szerint többfunkciós (egyrészt irodalmi, másrészt zenei, de néhány évben fontos szerepet kapott benne a képzőművészet is versillusztrációk közvetítésével). Nemzetközi-nemzeti rendezvény, amelynek versenyprogramjára a vajdaságiakon kívül az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, muravidéki, drávaszögi és magyarországi csoportok, illetve szólisták benevezését is várjuk. A három-négynapos rendezvény zentai (verseny- és gyermekprogram, gálaműsor, zenés áhítat) és vajdasági helyszíneinek programjait (a külföldi fellépők tájolása évente négy-öt helyszínen) átlagban másfél-két ezer néző tekinti meg.

Mivel a fiatalokat, szórakozásukat a zene nagymértékben jellemzi és neveli, a fesztivál elsődleges célja lírai és zenei anyanyelvük erősítése és fejlesztése, valamint az a szándék, hogy minél több fiatal figyelmét felkeltse az igényes és értékes vajdasági magyar kortárs költészet és dallamanyag iránt. A versenyprogramban való részvétel feltétele ugyanis, hogy a versenyzők műsorán legalább három megzenésített vers szerepeljen. Ezek közül az egyik mindig a szervezők által megadott költő verse.

Így az elmúlt évek során a fellépők a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom legkiválóbb kortárs, illetve klasszikus költőinek verseit zenésíthették meg: 1995-ben Fehér Ferenc Zentai hajnal, 1996-ban Tóth Ferenc Naphívogató, 1997-ben Koncz István Vereség, 1998-ban Petőfi Sándor egyik, szabadon választott költeménye, az 1999-ben meghirdetett, de elmaradt fesztivál verse Tari István Kiadó a keresztút, 2000-ben Böndör Pál Széthullás és Weöres Sándor Ének a határtalanról, 2001-ben Beszédes István Háló, 2002-ben Papp József Mit szeret a luftballon?, 2003-ban Cs. Simon István Fehér árnyékú madár, 2004-ben Tari István Szorongó fehérségben, 2005-ben egy József Attila-vers és Jung Károly Könnyű szél, dallam, 2006-ban Sinkovits Péter Szótagolt alázatkereső, 2007-ben Szűgyi Zoltán vajdasági születésű, ma Budapesten élő költő A magad helyén, 2008-ban Verebes Ernő zentai költő-zeneszerző Folyók fölött, 2009-ben Fenyvesi Ottó topolyai születésű, ma Veszprémben élő költő Maximum rock & roll, 2010-ben Tolnai Ottó Ne gyere vissza, 2011-ben Orcsik Roland óbecsei születésű, Faludy- és Sinkó Ervin-díjas költő Ropog a hó, 2012-ben Csík Mónika Kilátó-díjas költő Térhatárok vagy Bújócska, 2013-ban pedig Harkai Vass Éva Szirmai Károly és Híd irodalmi díjas költő Ha voltam is című költeménye volt.

A fesztivál minden évben valamilyen évfordulóhoz is kapcsolódik: 1997-ben például a zentai csata háromszázadik, 1998-ban Petőfi Sándor születésének százhetvenötödik, 2000-ben a magyar államalapítás ezredik, 2005-ben József Attila születésének századik, 2006-ban Zenta város szabad királyi városi rangja elnyerésének ötszázadik, 2007-ben Hunyadi Mátyás trónra lépésének ötszázötvenedik, 2009-ben Kazinczy Ferenc születésének kétszázötvenedik, 2010-ben Erkel Ferenc születésének kétszázadik, 2011-ben Liszt Ferenc születésének ugyancsak kétszázadik, 2013-ban Weöres Sándor születésének századik, 2014-ben pedig Sziveri János költő születésének hatvanadik évfordulójához.