Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Rendezvények

Vissza

A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka

Besorolás: Színház – színjátszás – irodalom
Időpont: 2013. március 6. 19:00
Település: Topolya
Helyszín: Művelődési Ház (moziterem)
Szervező: Művelődési Ház, Népszínház Magyar Társulata
Tasnádi István: Tapasztalt asszony. Gender-revü. Szereplők: G. Erdélyi Hermina, Kalmár Zsuzsa, Pámer Csilla, Pesitz Mónika, Vicei Natália, Baráth Attila, Kovács Nemes Andor, Mácsai Endre, Pálfi Ervin Jászai- és Pataki-gyűrű díjas színművész, Ralbovszki Csaba, Szőke Attila. Írta: Tasnádi István és a társulat. Zeneszerző: Monori András m. v. Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza. Díszlettervező: Szilágyi Nándor. Jelmeztervező: Ledenyák Andrea m. v. Dramaturg: Góli Kornélia m. v. és Brestyánszki Boros Rozália. Szakértő: Kispéter Erika m. v. Videó: Baráth Attila. Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria. Súgó/ügyelő: Engi Georgina. Köszönet: Vinnai Andrásnak és Ábrahám Eszternek. Rendező: Tasnádi István m. v.

Párkapcsolati kérdéseket boncolgat a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának legújabb előadása, amelynek az az egyik sajátossága, hogy nem valamilyen kész, már meglévő dráma alapján készült, hanem maga a rendező, Tasnádi István budapesti író, rendező írta meg a darabot a színészekkel.

Tasnádi István a bemutató előtt így nyilatkozott a Magyar Szónak: „Májusban találkoztam először a társulattal, és akkor már dolgoztunk együtt egy hetet. Hoztam a helyzetet, vagyis azt a könyvet, a Boldog vagy-e asszony című, 1937-es leánynevelő kiadványt, amelyre ez az előadás épül. Érdekes az az alapvetés, hogy az asszony sorsa a férj kiszolgálása, és akkor ő is boldogsághoz juthat közvetett módon azzal, hogy boldoggá teszi a férjét. Elgondolkodtam azon, hogy ez ma miként van, és közös gondolkodásra invitáltam a színészeket. Hogy látjuk mindezt? Milyenek a tapasztalataink? Hogyan éljük meg manapság a párkapcsolatainkat ahhoz képest, hogy anyáink, nagyanyáink teljesen más társadalmi elvárások között éltek? Miért van az, hogy a nagyanyáinknak nem tört bele a bicskája a család működtetésébe? És egyáltalán ideális helyzet volt-e az, amelyben akkor éltek? Illetve ha nem, miért nem? Alapszituációkkal dolgozunk, amelyek különböző párkapcsolati helyzeteket mutatnak be. Sok ötlet született. Ezekből választok ki néhányat, amelyet majd megdolgozok, és visszakapják a színészek megírt jelenetek formájában. Nem akarjuk idealizálni sem a múltat, sem a mi, szabadosabb életünket, hanem keressük a válaszokat arra, hogy hogyan is kellene jól csinálni.”

Bővebben.
Népszínház Magyar Társulat

Frissítés időpontja: 2013-02-26