Rendezvények

Ópium. Színes magyar játékfilm, 108 perc, 2007. 16 éven aluliak számára nem ajánlott. Rendezte: Szász János. A forgatókönyvet Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója c. regénye alapján Szász János és Szekér András írta. Fényképezte: Máthé Tibor. Hang: Sipos István, Manuel Laval, Matthias Schwab. Gyártásvezető: Kormos Andrea. Vágó: Kornis Anna. Szereplők: Ulrich Thomsen (Dr. Brenner), Kirsti Stuboe (Gizella), László Zsolt (Dr. Moravcsik), Börcsök Enikő, Bognár Gyöngyvér, Rába Roland, Kassai László, Szőllősi Zoltán, Szőllősi Géza,Mádl Miklós, Molnár Erika.

A filmről:
1913 Magyaroroszág. Brenner József (Ulrich Thomsen) író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben egyre inkább a kábítószer rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. (Kirsti Stubø). Az elmebeteg no viszont csak ír és ír, o saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal non mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz ero költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nore…
Csáth Géza a Nyugat egyik ismert alakja, polihisztor. Amellett, hogy különbözo muvészeti ágakban – irodalom, festészet, zene – alkotott, pszichiáterként a freudi pszichoanalízis egyik hazai úttöroje. Az egy elmebeteg no naplója Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa címmel 1912-ben jelent meg nem irodalmi alkotásként, hanem a magyar orvosi szakirodalom egyik korszakalkotó alapmuveként, melyet eredeti családneve - Brenner Józsefként jelentetett meg. Az 1908-ban született Ópium címu rövid novelláját a Nyugatban publikálta 1909-ben. Magyarország, 1913-at írunk. Brenner József (Ulrich Thomsen) író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni, miközben egyre inkább a kábítószer rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. (Kirsti Stubø). Az elmebeteg no viszont csak ír és ír, o saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal non mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz ero költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nore … aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztol, hozza el számára a felejtést. Brennernek választania kell: elpusztítja-e Gizellát; az egyetlen embert, akit igazán szeretett, cserébe azért, hogy újra írni tudjon.

A filmről itt olvashat.