Rendezvények

A győri Forrás Színháznak és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének közös bemutatója. William Golding azonos című regényének motívumait felhasználva színpadra írta: Németh Ervin. Szereplők: Ralph – Ricz Ármin (Péterréve); Jack – Nešić Máté (Óbecse); Röfi – Pásztor Kicsi Gergely (Újvidék); Simon – Szarka Ákos (Bácsfeketehegy); Az ikrek – Nagy István (Péterréve) és Nemes Bence (Bácskossuthfalva); Vadászok – Milánovits Sándor (Tiszakálmánfalva), Szalajevics Viktor (Bácsfeketehegy), Süli Andor és Süli Flórián (Szabadka); Fiúcsapat – Kiss Tamás (Óbecse), Szarka Áron (Bácsfeketehegy), Csőke László (Hajdújárás), Balázs Martin (Nagykikinda), Nagy Zoltán (Péterréve), Petrás Ármin (Topolya). Zene: Lajkó Félix. Díszlet, jelmez: Pataki András. Fény: Kovács Ferenc. Rendezőasszisztens: Lódi Andrea. Rendezte: Németh Ervin m. v. (Pápa).

A világban háború dúl, amely elől repülőn menekítve evakuálnak egy csapat tizenéves fiút, ám gépüket találat éri. A túlélő csoportja egy lakatlan szigetre vetődik, ahol összegyűlve megpróbálkoznak a túléléssel és a megmeneküléssel. Persze, előbb szeretnék kiélvezni a felnőttnélküliség szabadságának minden percét is. Idillinek induló játék veszi kezdetét, amely során igyekeznek értelmes rendet, civilizációt teremteni maguk körül. A jólneveltség és a rendszeretet azonban egyre inkább lemállik a fiúkról, s a szabadság mámora előcsalja belőlük a legyőzöttnek hitt vad ösztönöket is.

William Golding 1954-ben megjelent regénye, amely gyorsan az irodalmi Nobel-díjig repítette az írót, többrétegű mű. Egyszerre olvasható a civilizációteremtés (és -pusztulás) történetét elmesélő parabolaként, az ember széttöredezettségéről szóló lélektani regényként és mitológiai, illetve biblikus példázatként, de megidézi a korábbi gyermek- és kamaszkori olvasmányélményeket, Stevenson, Defoe és Verne regényeit is. Ám minden példázatszerűsége mellett a regény a gyermek- és kamaszlélek mély ismeretéről tanúskodik. Ez adta az alapot ahhoz, hogy egy kitűnő csapat – amely vajdasági gyerek- és diákszínészek tehetséges korosztályát gyűjti egybe – belefogjon a Golding-regény saját történetükként való megvalósításába. Így tud az előadás beszélni a csapattá szerveződés szépségeiről és buktatóiról, az egyéni és a közösségi érdek ellentmondásairól, barátság és árulás értékéről és erkölcsi súlyáról. Vagyis mindennapi kamasztapasztalatainkról, amelyet színházzá lényegítve remélhetőleg a közönség számára is átgondolhatóvá tesznek.