Könyvek, dokumentumok

A 19. és a 20. század fordulóján Szabadkát - lakosságának száma alapján - Szeged után a második legnagyobb vidéki városként tartották számon az országban. A várost mindig a nyelvi gazdagság és a vallási sokszínűség jellemezte. Az 1900-as népszámlálás adatai szerint az itt lakóknak 57,05 százaléka volt magyar, 3,15 százaléka szerb, 2,12 százaléka német. Valószínű, hogy bunyevácokat az egyéb kategóriához sorolták, és csak feltételezhetjük, hogy ők alkották a lakosság közel 38 százalékát. A korabeli város vallási megoszlása is tarka képet mutat: 1900-ban a lakosság 91,20 százaléka római katolikus, 3,71 százaléka izraelita, 3,05 százaléka görögkeleti, 1,23 százaléka református, 0,42 százaléka evangélikus, 0,27 százaléka görög katolikus, 0,14 százaléka egyéb vallású. Kisebb eltéréseket leszámítva hasonló adatokkal rendelkezünk a népesség anyanyelv és vallás szerinti megoszlásáról az 1910. évi népszámláláskor készült felmérés alapján is.