Könyvek, dokumentumok

Néhány napja hagyta el a nyomdát Németh Ferenc Arany, Jókai és Petőfi kultusza a Vajdságban című könyve. A XIX. századi magyar irodalom talán legismertebb személyiségeinek vajdasági kultuszát, a kultusz létrejöttének, jelentésváltozatainak alakulását a szerző másfél évszázadot átívelően követi és tárja fel. A hatalmas anyagot mozgató kutatás eredményeit terjedelmében is tekintélyes (mintegy 400 oldalas), elegáns kivitelezésű könyvben bemutató szerző a területre (az irodalmi kultuszok alakulása) vonatkozó szakirodalmi tájékoztatóval, mintegy ötven oldalat kitevő képanyaggal is kiegészítette a fejezeteket. Nemcsak az ismert magyar írók, Arany, Petőfi és Jókai kultuszának eseményeit ismerjük meg, hanem ezeknek tárgyi emlékeit is, képeket, újságcikkeket, kivonatokat. Egyik képen pl. az első köztéri vajdasági Petőfi-szobor (Óverbász, Erzsébet-liget, 1899) leleplezésének esményeit örökítette meg a korabeli fotós – nem valószínű, hogy sokan ismernék ma Vajdaságban ezt a képet, miként a Jókai fényképével és aláírásával ellátott korabeli képes levelőzőlapokat sem, amelyek úri családok hagytékában (Demkó család, Bobor család) maradtak fenn. A könyv fejezetei beszámolnak arról is, hogy miként tisztelegtek a vajdasági gimnáziumok Arany János költői munkássága előtt, megismertet bennünket azzal, kik voltak Petőfi délvidéki munkatársai és barátai, illetve megtudjuk, kik leveleztek vele, hova látogatott el Vajdaságban Jókai Mór.

A három író kultusza természetszerűleg kapcsolódott különböző jelentésekhez a magyar szabadságharc leverését követően, Trianon, illetve a II. világháború után.

Külön erénye a könyvnek, miként a négy recenzens (Szilágyi Márton, Szajbély Mihály, Thomka Beáta, Rajsli Ilona) egyike, Szajbély Mihály kiemeli, hogy „beszámol a három szerző szerb recepciójáról is”.

A könyv a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiadványaként látott napvilágot.
A fő- és felelős szerkesztő: Takács Márta. A borítóterv Csernik Előd munkája.

Pintér Andrea