Könyvek, dokumentumok

2013. augusztus 27-én, a szerző születésnapján, jelent meg az Életjel Kiadó jóvoltából Hózsa Éva Mesterségem: irodalomtanár című könyve. A tapasztalatokon és az eddigi munkásságon alapuló tanulmánykötet a modern irodalomfelfogást és ennek tanítását tűzi ki céljául. Lehet, ez azt sugallja, csak az irodalomtanárok számára íródott műről van szó, viszont ez nem teljesen igaz. A nem szakmabeliek is élvezettel olvashatják, hiszen Hózsa tanárnő sokszor „félreteszi” tudós énjét és kiszólogat olvasójához egy-egy visszaemlékezés, személyes tapasztalat elmondásának erejéig.

A mai fiatal nemzedékeket egyre nehezebb tanítani. Főleg nehéz a mai diákokat az irodalom és az olvasás szeretetére nevelni. A szerző irodalomtörténeti és módszertani kutatásai mellett a gyakorlatban is kipróbált ötleteket, konkrét példákat tár olvasói elé pontos és érthető magyarázatokkal. A könyv arra ösztönzi a tanárokat, hogy merjenek újítani, közeledjenek diákjaik érdeklődése és ízlésvilága felé, miközben az ilyen órákra készülve önmagukat is fejlesztik. Nyissanak ajtót a modern irodalmi alkotások, felfogások felé is: bátran vizsgálódjanak intertextuális, sőt interdiszciplináris vonzatkörben is.

„A kötet tanulmányai nyílvánvalóvá teszik az új típusú irodalmi megnyilvánulások, mediális, intertextuális és interdiszciplináris vonatkozások, a populáris regiszter beépítését az oktatásba, de a szerző nem reked meg az előszobában, hanem számos elmélyült tanulmány segítségével nyújt betekintést az egyes alkotói opusok eredményes tanításába” – írja Katona Edit a könyv utószavában.

A haladás, az irodalom tanításának javítása érdekében felvázolt ötletek mind tapasztalatokon alapulnak, a korszerűsítés elvét hordozzák magukban. A szövegértésen és -befogadáson kívül szól még az osztályozásról, a gondolkodás és íráskészség fejlesztéséről, ötleteket ad az egyszerű magyaróra érdekesebbé tételére is.

A kötetet fellapozva kíváncsisággal fordulhatunk egy-egy fejezet felé – Hózsa Éva saját bevallása szerint szeret címeket adni, ez itt is megmutatkozik – hiszen hihetetlenül játékos, elgondolkodtató, metaforikus címek jelzik már előre a következő izgalmas témakört. Pókdömping?, Záróra, Retro távlatnyitás és még sok érdekes elnevezés, már csak ezekért is érdemes fellapozni e könyvet.

Hózsa Éva gimnáziumi magyartanárként és egyetemi módszertanárként is megszólal. Hózsa tanárnőnek különös képessége van az érdeklődés felkeltésére és ennek megtartására. Az ő órái soha nem unalmasak, láthatjuk, ő maga is tesz ennek érdekében. Célja, hogy minél többet nyújtson, s egy intim és őszinte kapcsolat jöhessen létre tanár és diákja között. Ars poeticája szerint az a cél, hogy a diák túlszárnyalhassa egyszer tanárát. Rálátása van az iskoláztatási folyamatban szerzett ismeretek egymásra épülésére. Kutatja is ezeket nagy buzgalommal, miközben szívében és lelkében, a szó mindenféle értelmében örök tanár maradt, egy olyan személy, aki mindig valami pluszt ad az embernek.

Romoda Renáta