Könyvek, dokumentumok

A Noran kiadó gondozásában megjelenő életmű sorozat legújabb darabja az író hat regényét (Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Az angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból) foglalja kötetbe. Örömteli esemény ez. Örömteli azért, mivel újra felfedezzük azt, akit el sem feledtünk.

Gion az akrobata

A szerkesztői jegyzet szerint e kötet Gion ifjúsági regényeit tartalmazza. Amennyiben ténylegesen létezik az a kategória, amelyet ifjúsági irodalomnak nevezünk, abban az esetben Gion írásainak odautalt vagy szándékoltan ebbe a kategóriába szánt írásai ezen irodalom egyik csúcsát jelentik. Gion akrobata. A cirkuszi sátor magasában egyensúlyoz a „felnőtt” és az „ifjúsági” irodalom között feszülő kötélen. Mutatványa sikeres és látványos. A jelen könyvbe beválogatott regények megfelelnek annak az (egyik) elengedhetetlen követelménynek, melyet az ifjúsági irodalommal szemben támasztunk, jelesül annak, hogy más-más jelentésréteget bonthasson ki belőle felnőtt és kevésbé felnőtt olvasó, amellett hogy esztétikai élményt is nyújtson mindkettőjük számára. Mert nyújt. Mert Gion-műveket olvasni jó, és talán ez rávezeti az olvasót az olvasás szeretetére is.
A kötet hat szövegében hat nagyon hasonló világ jelenik meg. A negyvenes évek világa ez, a második világháború és az azt követő évek Szenttamásának könnyen behatárolható terei bukkannak föl a könyv lapjain. Az Engem nem úgy hívnak című regény a felnőttvilág szomorúságától és sematizmusától való menekülés története. Úton lenni és soha meg nem érkezni, soha felnőni. A Postarablók könnyebben befogadható, erőteljesen krimi jellegű szöveg. A Kárókatonák még nem jöttek vissza és az azt követő három regény pedig szétválaszthatatlan egységet alkot, melyet összeköt a lineáris idővezetés és a szereplők azonossága is. A kötetben helyet kapott a könyv formában eddig még meg nem jelent Zongora a fehér kastélyból című regény is, amely olyan tragikus sorsokat vonultat fel, melyek túlmutatnak az ifjúsági regény keretein.

Angyali realizmus – Az angyali vigasság

Nem véletlen, hogy pont az Az angyali vigasság című szöveg lett a kötet címadója. Az elbeszélésfüzérnek is tekinthető regény az egész gioni életmű egyik legszebb szövege. A mese és a mesélés ad keretet a regénynek, amelyek fejezetei önállóan is megállnák helyüket. Az Ezeregyéjszaka meséit idéző alaphelyzetű elbeszélő életmentő időhúzása fogja egybe az elbeszéléseket. Életet kíván menteni, de nem a sajátját. Egy öngyilkosságra készülő személyt akar lebeszélni tervéről, vagy legalábbis egy kis időt nyerni. Az időhúzás stratégiájára építve számtalan ismétlést, újramesélést, magyarázatot és kitérőt alkalmaz, mindezt az élőnyelvi stílus jellegzetességeivel vegyítve. A történetek sokszínűsége és tarkasága ellenére kirajzolódik néhány fő cselekményszál és emberi sors: az iszákos Sheriff élete, Péntek Vera sanyarú sorsa, a postarablók esete stb. A gyerekek itt a történéseknek kevésbé irányítói, inkább tanúi és résztvevői.
Egyik oldalon ott a mese, másikon a brutálisan komoly valóság. E kettősség a történetekre is jellemző, egyszerre keserűek és édesek, szomorúak, de reménykeltőek. Líraisággal átszőtt, babonás, mitikus világot teremt Gion, boszorkányokkal, lidércekkel, saját árnyékától rettegő szamárral, mely telis tele van az elbeszélő gyermekkorát meghatározó gonosz, jó szándékú vagy éppen lecsúszott emberekkel, a háttérben pedig felsejlik az első szerelem is.
Az angyali vigasság a realizmus replicas de relojes alapjára felvert mágikus sátor, ahol Gion nemcsak akrobata, de porondmester is. Mágikusan modern ez a próza. Gion (késő) modern, modernségében pedig nagyon emberi. Mágikus, emberi, angyali. Ezeket a rétegeket a Gion-féle realizmusról lefejteni nem érdemes, és nem is lehet. Az angyali vigasság egy nagyszerű és hiánypótló sorozat fontos része. Már csak rajtunk áll, hogy ott lesz-e a szívünkben és könyvespolcunkon.

Herédi Károly