Könyvek, dokumentumok

„A világ elpusztul. A föld minden könyve közül válaszd ki a száz legnagyobbat, hogy a jövő számára megmentsük.
Kiválasztottam.
A bárkában nem fér el száz. Válassz ki tízet, s a többit dobd ki.
Kiválasztottam.
Dobj ki még kilencet, mert csak egyet vihetünk.
Kiválasztottam.
Melyik ez a könyv?”
Az ősök nagy csarnoka bevezetésében Hamvas válaszol erre a kérdésre. Biztosak lehetünk abban, hogy a feladatot kevesen oldanák meg ugyanúgy, mint ő. Ismerek olyan embert, aki az útlevelét pakolná be, olyat is, aki a Nemzeti Tanácsok megválasztásáról szóló törvényt vinné magával a bárkára. Olyan ember is van, aki azt mondaná: a világ elpusztulásának esetén egy oldal szalonnának nagyobb hasznát venné, mint egy könyvnek.
A kérdés időszerű. No nem azért, mert a maják meg a hopi indiánok 2012-re jósolják a világ végét, hanem azért, mert korcs és hamis értékek világában élünk. Egy fogódzót jelentő könyv ugyanúgy megmentheti a világot, mint egy óriási napkitörés vagy egy amerikai–orosz–kínai atombombacsörte. Danyi Zoltán könyve fogódzó. Türelmesen, szelíden vezeti olvasóját a beavatás útján. Lehet, hogy a világ csupán véletlenek sorozatából kialakult káosz, az is lehet, hogy mindent a fizika, a kémia, a matematika és a biológia törvényei irányítanak. Egy a közös ezekben az elméletekben: fogalmuk sincs arról, hogy mi az igazság. Hamvas vagy Danyi sem tudják, mindössze hozzátesznek – szerényen és csendesen – néhány gondolatot a pökhendi, de ingatag lábakon álló tézisekhez. Például azt mondják: a történelem vég nélkül forog, ugyanazok a motívumok jelennek meg, ugyanazok a sorsok, problémák és jellemek ismétlődnek, mindig mindenkivel ugyanaz játszódik le az idő forgatagában, az idő karneváljában. Danyi könyvét olvasva kedvet kapunk Hamvas újraolvasásához. Hamvas bölcsessége – félreértés ne essék, nem nagyobb bölcsesség ez, mint Patrik Ourednik, Vajda Gábor vagy Szerbhorváth György bölcsessége, mindössze annyit mondhatunk, hogy másmilyen – regényeiben vulkánként tör elő, e hasonlat szerint a magma tüzét gyakran nem látjuk a kilövelléssel felszálló portól. Őszintén bevallom, amikor először olvastam a Karnevált, Hamvas legfontosabb regényét, csak annyit tudtam megállapítani, hogy nincs összefüggés az oldal teteje és alja között, hogy tágabb kontextusról ne szóljak. Évekkel később, amikor másodszor vágtam bele, rájöttem, hogy egy brilliáns elme rendkívül szórakoztatóan megírt műve. A nagy Riről szóló eszmefuttatást csakis Karinthy és Magyarzó Pistike szövegei mellé lehet sorolni, gondoltam (a Karneválban található parodisztikus-szatirikus betét szerint az ősvallás főistene Ri volt, kultusza Af-ri-kában és Ame-ri-kában is elterjedt, papjai az előkelők, az a-ri-sztokraták voltak stb.). Danyi könyve után harmadszor is el kell olvasnom a regényt. Most már tudom, hogy a karnevál legalább három dolgot jelent:

De azt is megtudtam, hogy mindez csak a misztikus réteg ismeretével együtt nyeri el végső jelentését. A laikus olvasót továbbvezetve Danyi alkímiai gyorstalpalót ad. Csak úgy röpködnek az olyan kifejezések, mint unio naturalis, nigredo, mortificatio, putrefactio meg solutio. Az értelmezés egyre dagad és bonyolódik, a regény pedig tisztul, és hamarosan olyan könnyűvé és érthetővé válik, mint Freddie Mercury azon megállapítása, hogy „the show must go on”.
Kétségtelen, nem bánnám meg, ha a bevezetőben idézett bárkára Hamvas Karneválját vinném magammal. A regényt még százszor el fogom olvasni, mindig újabb kis finomságokra bukkanva. De ha a bárka őre nem figyel oda, Danyi könyvét is a fedélzetre csempészném.
A vékony kis kötet az aradi Irodalmi Jelen Kiadónál jelent meg 2008-ban, hat évvel megírása után. Danyi Zoltán Dúl Antal megbízásából Hamvas Béla naplóinak és leveleinek gondozója. A Kivezetés a szövegből a Hamvas regényeiről írt PhD-értekezésének rövidített változata, azaz a szakmai jellegű fejtegetések kihagyásával kialakított olvasóbarát verzió. Még több Danyi: http://danyi.on.neobee.net

Mirnics Gyula