Drámatár

Ács Mihály – böllér, ötven év körüli, hatalmas, erős ember. Nem műveletlen, de nem is túl okos. Kedélyes férfiú, szeret enni, inni, mulatni; Ács Mihályné, Mariska – szépasszony, jó tíz évvel fiatalabb az uránál. Felvágták a nyelvét, nem tennénk érte tűzbe a kezünket, ha ez jelent valamit; Éva – Ácsék nagyobbik lánya, tizenkilenc éves, komoly, szomorkás lélek; Erzsi – Ácsék kisebbik lánya, tizenhat éves, hebrencs, életrevaló; Tanító – harminc év körüli, művelt, zárkózott, finomkodó lélek. Nem elsősorban Ács miatt látogatja a házat, hanem a két lány és talán Mariska miatt; Tiszteletes – hatvan év körüli, kenetteljes, de kemény, számító ember; Tizedes – harmincöt év körüli, tapasztalatlan. Fővárosi, ez hol nyafkaságban, hol tájékozatlanságban mutatkozik meg. Kiegyensúlyozatlan, meggondolatlan; Krausz – húsz év körüli, izgága, sunyi; közlegény; Virág – negyvenen felüli ember; közlegény; Boros – harmincas, komor, humortalan ember; szomszéd; Jankovics – ötven év körüli, néma szereplő; Gulyás – szomszéd; Gulyásné – szomszéd; Telek – szomszéd; Telekné – szomszéd; Klein – szomszéd; Asszony – harminc körüli, nyúzott teremtés.

Mi történik akkor, ha kicsinyes, buta emberek kezébe kerül a hatalom? Mit tehet egy férj, családapa, egy közösség megbecsült és tisztelt egyéne, amikor látja, hogy az a világ, amelyben addig békésen élt, fenyegetve van? Jogában áll-e a közösségnek ítélkezni a kényszerhelyzetben hozott döntések és tettek miatt? A darab és az előadás az emberi tűrőképesség határait, a megalázás és a megaláztatás lélektanát vizsgálja mai környezetben, valóságosnak ábrázolt, mai, hihető és átélhető modellhelyzetben.

[Online]. http://www.szinhaz.ro/index.php?s=1253188782