Drámatár

Az Őrnagy; Tót; Tótné; Ágika; A Postás; Tomaji plébános; Cipriani professzor; Gizi Gézáné, egy rossz hírű nő; A Lajt tulajdonosa; Lőrincke, szomszéd; Elegáns őrnagy; Dr. Eggenberger Alfréd, hétéves kisfiú; Inas.

A szereplők mindegyike tipikus kisember. A második világháborúban játszódik, de nem a fronton, hanem a hátországban. Egy idilli napon Tótékhoz megérkezik a fiuk felettese, hogy kipihenje a háború szörnyűségeit. A család próbál az őrnagy kedvében járni, de nem várt érzelmeket kelt bennük. Az őrnagy ideges alak, aki parancsoláshoz szokott. Ez éles ellentétben áll a családfő nyugodt személyiségével. Az őrnagyhoz való alkalmazkodás közben a család, s főként a családfő elveszíti egyéniségét. A mű fontos szereplője a bolond postás, aki csak a jó híreket adja át a címzetteknek, a fronton harcoló fiuk halálhírét nem viszi el a családnak. Így a Tót család minden igyekezete a fiuk érdekében feleslegessé válik.
Az őrnagy eleinte még aludni sem tud, majd „felfedezi” a dobozolást, s ezzel megváltozik mindegyikük élete. Az őrnagy különösképp Tótot alázza meg, aki nem bírja tovább idegileg, elmenekül, megszökik, bolondnak tetteti magát, hogy kiélhesse természetes énjét. Mikor az őrnagy elmegy, Tóték fellélegeznek, s remélik, hogy minden úgy lesz, mint „régen”. Az őrnagy visszatérésével Tót már nem bír megbirkózni, s feldarabolja négyfelé a dobozoláshoz használt margóvágóval.
Az abszurditás és a kiszolgáltatottság nem csak a főszereplők életében van jelen. A műből látható, hogy a zsarnok és az áldozat egymástól függenek, hiszen az áldozat maga fogadja el a zsarnokságot. Örkényre jellemzően nem mond ítéletet, nem értékeli a szereplőket, az eseményeket, ezt a feladatot az olvasóra hagyja.

[oneline]. http://erettsegizz.com/magyar-irodalom/orkeny-istvan-%E2%80%93-totek/