Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Drámatár

Vissza

A tenor háza avagy facies hippocratica

Szerző(k): Beszédes István
Műfaj: Dráma
Alcím: Mágikus nihilizmus
Szereplők száma: 15
Szereplők:
Ismeretlen – ismeretlen egy ideig; Rácszabó – börtönőr, aki Fekete szerint Pista, vagy akit Fekete Pistának vél; Ifjabb Rácszabó – börtönőr, különösebb jellemzők nélkül; Ricsárdbörtön – börtönparancsnok; Zárday – nevelőtiszt; Igaz – tolvajkirály, a börtön belső ura; Evangélista – újhitű, vagy hittérítő; Gyöngy – a tolvajkirály első udvarhölgye; Fekete – aki nem azért harcolt...; Eszes – Lenin- vagy Lenon-arcszőrzetet viselő profán szent és vértanú; Dr. Penge – Ricsárdbörtön alteregója is lehet, és jól kezeli a szikét; Dr. Agy – jó (ha) fej, futkározik a kínzókamra és a zárka tömegjelenetei között, amint összekapkodja körmeit, belét, végtagjait stb., míg végképp el nem fogy, bár ha a lába olyan, mint a béka lába, ki tudja...; Maruska – idősebb asszony; Magduska – fiatalabb asszony; Defektes kölykök raja.
Leírás:
„Ez egy börtöntörténet, amit Vicsek Károly sugallatára kezdtem el írni. Tőlem szerencsére távol áll ez a börtönvilág, nincsenek ilyen élményeim. Viszont a bezártság érzése nálam is jelen van, hiszen a korunkra igencsak jellemző. Itt a börtön elsősorban egy olyan játékteret jelent, amely megegyezik a színtérrel. Így ez a mai kor modern börtöne. Ha azt próbálnám meghatározni, hogy mi a legpontosabb hangzata, akkor ez a mozgástér elvesztése, ami a modern korunk egyik jellemzője. Valójában egyfajta klausztrofóbia. A cselekményben több szál fut, az egyik egyfajta börtöntörténetet próbál megfogalmazni. Ennek az egyik párhuzamos cselekménye az, hogy a börtönben számítanak egy elnöki látogatásra, amely elmarad. A másik szál egy részeg matróz története, aki a befagyott tengeren keresztül az elveszített hajó után gyalogolva eljut erre a bizonyos börtönszigetre. Ott belegabalyodik a szögesdrótba, és ebben a sötét világban végül is ő lesz a világos pont. Ezt a munkaváltozatban villany-krisztusnak neveztem el. Ez is egy cselekményszál, ami végigfut és eltűnik. Belső dolgok is zajlanak a börtönben, egyik ilyen a börtönparancsnok és a nevelőtiszt története. Ez ad egyfajta párhuzamot a színházzal. Ők olyan szintű nevelőmunkát szeretnének folytatni a börtönben, amely be tudja bizonyítani, hogy a börtönök a rend legfontosabb pillérei. Az alkotómunka ilyen esetben is nemesíti a lelket, valamint megadja a túlélési stratégiát.” (Beszédes István)

http://www.kosztolanyi.org/Eloadasok/105
 
Bibliográfia: Üzenet, 2002. ősz. 58–83.

Frissítés időpontja: 2013-01-08